A legkisebbek szolgálatában

Az erdélyi Mezőség kis szórványfaluja, Magyarfülpös református lelkésze az a fajta ember, aki nem szokta feladni az álmait, és rendre meg is valósítja azokat. Persze ezek soha nem egyéni érdekeket szolgálnak: Ady István a magyar közösségért, a magyar gyermekekért álmodik. Ezúttal egy mélyszegénységben élő teljes családot segített hozzá emberhez méltó életkörülményekhez.

Fotó: Mészáros Péter

Miután kezdeményezésére sikerült újraindítani a tíz évig szünetelő magyar nyelvű oktatást a faluban, számos nehézséget és akadályoztatást követően, a Szivárvány házat – amelyben a kisiskola és az óvoda azóta is működik – bentlakássá alakították, hiszen a környéken elszórtan, nehéz körülmények között élő gyermekek nem tudtak volna nap mint nap bejárni az intézménybe. Azóta Ady István és munkatársai minden hétfőn összegyűjtik a környék gyermekeit, pénteken pedig hazaszállítják őket. A Szivárvány ház nem csupán az anyanyelven történő tanulás lehetőségét biztosítja számukra, de azt a komfortot is, amelyet a meleg szoba, a meleg étel és a tisztálkodási lehetőség jelent. Ezek ugyanis a legtöbbjük otthonában elérhetetlen luxusnak számítanak. 

A lelkész gondoskodása „gyermekei” iránt nem ér véget az elő négy osztály elvégzése után sem; megalapította a szászrégeni szórványkollégiumot, hogy a Szivárvány házból kirepült gyermekek útját tovább egyengethesse. Itt a felső tagozatosok ellátása megtörténik a hét folyamán, és a környék magyar nyelvű iskoláiba járhatnak a kollégiumból. Ady István azonban tovább álmodott, és tavaly elhatározta, hogy felújíttatja a falu XIV. századi templomát, amely már évtizedek óta üresen áll. Egyelőre egy gyülekezeti teremben tartja az istentiszteleteket, de úgy véli, ha a támogatás továbbra is az ígéret szerint érkezik, akkor egy év múlva újból régi pompájában állhat majd a közösség temploma. 

Fotó: Falu világa/Sármási-Bocskai János

– Nagyon régóta tervezem, hogy a falut kicsit átváltoztatom – kezd bele legújabb vállalkozásának mesélésébe, amellyel ezúttal egy a Szivárvány házba járó testvérpár egész családján – szülein és két kisebb testvérén – segített. Az ELTE Márton Áron Szakkollégiumának pályázata révén sikerült megvenni egyet a település megüresedett házai közül, melyet felújítás, fürdőszoba kialakítása után felajánlott az addig rendkívül rossz körülmények között élő család részére, és a közüzemi költségeket is a Szivárvány Alapítvány finanszírozza. – Eddig egy régi tömbházban laktak egy tanyán, még télen is ajtó és ablak, valamint fűtési lehetőség nélkül – mondja, hozzátéve, hogy a két kisebb gyermek most kezdett el óvodába járni, de a beszoktatás sem könnyű, hiszen mostanáig teljesen elvadultan éltek. Mint mondja, a Szivárvány ház közvetlen közelében lévő épületben jobban tud figyelni rájuk a hétvégeken is, miközben igyekszik nem beleszólni a család életébe, hanem csak messziről terelgetni őket. 

Fotó: Mészáros Péter

Ez a négy gyermek immár a hétköznapokban is otthon – igazi otthonban – lakik, így a bentlakás négy újabb gyermeket tudott befogadni, a szülők pedig munkához jutottak a közeli településen. Magyarfülpösön sok ilyen ház árválkodik még, a tiszteletes pedig sok családon szeretne még ilyen módon segíteni, azonban a kérdés – ahogyan a Szivárvány ház fennállása óta immár húsz éve – ezúttal is az, hogy lesz-e rá forrás. – Nem mondok le a tervemről – hangzik a konok székely válasz. – A következőre még talán össze is tudnám spórolni a fedezetet, de a jelenlegi helyzetben egyelőre félek ennyi pénzt kiadni – utal a közköltségi és a benzinárak hirtelen megugrására. Mint mondja, az előttük álló tél minden valószínűség szerint felemészti majd az összes tartalékot. 

Fotó: Mészáros Péter

Korábbi beszélgetéseink során sokszor hallottam már Ady Istvántól, hogy napról napra élnek, és ez a bizonytalanság, a gyermekekért való folyamatos aggodalom bizony meg is látszik gondterhelt tekintetén, még akkor is, ha szája mosolyra húzódik, és azt mondja: „Innen-onnan a Jóisten mindig rendel valamit.” A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a már említett ELTE Márton Áron Szakkollégium pályázatai mellett nagy segítség minden adomány . „Nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem.” Nagy László versének sorát idézi Ady István, aki – mint mondja – nem szeret koldulni, de ha nem teszi, abból sajnos semmi nem lesz. Nekem pedig Jézus Krisztus szavai jutnak az eszembe Máté evangéliumából – melyek szerint amit a legkisebbekkel cselekszünk, azt vele tesszük –, mikor arra a sok apróságra gondolok, akik a Szivárvány házban tett első látogatásom alkalmával öleltek, szorítottak, el sem akartak engedni, pedig akkor láttak életükben először. 

Borítókép: Ady István magyarfülpösi református lelkész (Fotó: Mészáros Péter)