A vitéz önfeláldozása

Molnár József Pompeji pusztulása című monumentális olajképét 1878 óta most állította ki először múzeumi környezetben a Magyar Nemzeti Galéria, amelynek Idilltől a végzetig című időszaki tárlata a kétszáz éve született alkotó műfajilag sokszínű életművébe nyújt betekintést. A művész nemzetközi elismerésre tett szert, egykori hírneve mára megkopott.

Az Idilltől a végzetig című kiállítás február 27-ig tekinthető meg. Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Forrás: Magyar Nemzeti Galéria

Mint tájképfestő kezdetben az idősebb Markó Károlyt követő generációhoz tartozott, majd ettől eltávolodva a keleti tájak és emberek romantikája foglalkoztatta, a modernnek számító orientalizmus, végül a közvetlen élményeken alapuló tájfestészetben teljesedett ki. 

Életművében feltűnik Tivoli, Capri, Velence és Nápoly, a Magas-Tátra, Badacsony és a Balaton, de szűkebb otthona, Újpest, a Rákos-patak és Tápióbicske környéke is. Minderről a második teremben tájékozódhatunk.

Itália – mint téma – 1875-től határozta meg festészetét, azt követően, hogy idillikus, historizáló zsánereket kezdett alkotni. A ciklus legharmonikusabb darabjainak környezete a pompeji fürdő, ezeken az akt, a történeti festészet és az életkép műfaját ötvözte. Ez ekkor született képek egyik gyöngyszeme az Idill Pompejiben, amely az eszményi nő által megjelenített szerelem jelképes megfogalmazása. Bár a képet Münchenben alkotta, a kompozíció mediterrán atmoszférájú, hangulatát a piros, a barna és az okker árnyalatai teremtik meg. 

A nyugodt vonalvezetésű idill kontrasztjában az eredeti szándéknál is hatásosabb az 1876-os Pompeji pusztulása. A tizenkét négyzetméteres monumentális kompozíció a kiállítás vezető festménye, 1878 óta a hazai közönség most láthatja először. Tematikáját tekintve is egyedi, hiszen a tájképi hagyományoktól eltérően Molnár József nem a végzetes vulkánkitörést örökítette meg a vásznon, hanem az életnagyságban megjelenített menekülők szenvedését, életük utolsó pillanatait. A klasszikus háromszög-kompozícióból egy anyát emel ki, aki gyermekét tartja karjaiban.

Dezső vitéz önfeláldozása Károly Róbertért (1855) Fotó: MNG

Jóllehet méreteiben kisebb, üzenetét nézve számunkra fontosabb lehet a Dezső vitéz önfeláldozása című tabló, amelyen Károly Róbert 1330. évi havasalföldi hadjáratának egyik epizódját dolgozta fel. A részleteiben is tökéletes hősies jelenetben Hédervári Dezső magára ölti a király sisakját és fegyverzetét, vállalja uralkodója helyett a halált. 

A sodró erejű történelmi munkát Molnár József 1855-ben, 34 évesen mutatta be, majd nem sokkal ezután a Pesti Műegylet viszonylag nagy összegért megvásárolta tőle. Párizsban litografálták, aminek köszönhetően széles körben vált ismertté. Ezek után a Nemzeti Múzeum magyar képcsarnokába került adományként, ellentétben a Budavár visszavétele a töröktől című 1858-as párdarabjával, amit megfestése után az udvari kancellária vett meg a császári gyűjtemény számára. 

Jóllehet a kiállítótér nagysága szorosra fogta a művész életpályájának teljes feltárását, a feliratokból és a tárlathoz készült katalógusból az érdeklődő megtudhatja, hogy Madarász Viktor és Székely Bertalan feltűnése előtt Molnár József az egyik legismertebb hazai történelmi festőnek számított. Nemcsak idehaza, a tengeren túl is hírnevet szerzett: 1876-ban két, kisebb képét szerepeltette Philadelphiában, az Amerikai Egyesült Államok fennállásának századik évfordulója alkalmából rendezett kiállításon. Az első bécsi nemzetközi képzőművészeti tárlaton is részt vett 1882-ben, majd Hannoverben mutatkozott be. Egy évvel később Münchenben volt jelen egy nemzetközi tárlaton. A berlini nemzetközi képzőművészeti kiállításra 1891-ben nevezett be. Alapító tagja lett a Nemzeti Szalonnak, 1895-ös gyűjteményes kiállítása közel négyszáz művet ölelt fel, ezek közül 262 festmény és vázlat elkelt. 

Mivel Molnár József Légyott című festménye a Kép és kultusz – Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című tárlat részeként tekinthető meg, az Idilltől a végzetig című kiállítás ehhez kapcsolódóan február 27-ig látogatható.

Borítókép: Az Idilltől a végzetig című kiállítás (Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)