Adventi koncerttől a pajtamozgalomig

„Ó napfény, ó élet!” címmel ad adventi hangversenyt a Bognár Szilvia–Király Nóra–Kovács Zoltán trió a PajtaKult program részeként december 5-én Őriszentpéteren. Bognár Szilvia népdalénekessel a koncert apropóján beszélgettünk ünnepre hangolódásról, formációjuk repertoárjáról és arról, hogy milyen dalok csendülnek fel advent második vasárnapján. Emellett Horváth László, a PajtaKult ötletgazdája a projekt hátteréről és sokrétűségéről is beszélt lapunknak.

Fotó: Picasa

A koncert címéül választott idézet, az „Ó napfény, ó élet!” a Midőn a Szűz Magzatát című karácsonyi énekből való. Bognár Szilvia elmondása szerint Kájoni János 1676-ban megjelent Cantionale Catholicum latin–magyar egyházi énekeskönyve az egyik legfontosabb írott forrásunk olyan korabeli dalokat illetően, amelyeket évszázadokon át megőrzött számunkra a néphagyomány. – Elvarázsol minket a megőrzés-változás ezen izgalmas folyamata. A kiemelt szövegrészlet esszenciális kis mottója a születésnek, a karácsony ünnepének. Címadó dalunkat pedig egy okszitán altatóval fűztük egybe – jegyezte meg.

Bognár Szilvia azt is elárulta, hogy napokon belül megjelenik a Sator Quartet zenekar új albuma, méghozzá egy szép és unikális kötet mellékleteként, a címe: Slow Awakening, vagyis Lassú ébredés. A lemezre kortárs zenék, magyar, latin és ógörög imádságok kerültek fel.

Napjainkban a régi az új

A hivatalosan szeptember 1-jén elindult PajtaKult projekt előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. – Amikor huszonöt évvel ezelőtt a Fonó megépítette a pajtáját, elindult benne egy aktív nép- és világzenei mozgalom – idézte fel Horváth László, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója. A bezárás alatt felújították a Fonó pajtát, ezáltal egy újfajta tér jött létre.

Az országban több kulturális tevékenységű pajta működik, némelyik modernebb épületben, némelyik tradicionális, több száz éves csűrökben: például Őriszentpéteren Sülyi Péter, Viszákon Szarvas József, Kiscsőszön Kovács Norbert Cimbi gondolta újra a pajtaépületeket. Szarvas József Kossuth-díjas színművész, pajtatulajdonos és a program szakmai mentora úgy fogalmazott, hogy a pajta mint tér nemzetépítő vízióval is bír, és tudomásul kell venni: napjainkban a régi az új. Horváth László elmondása szerint a nemzetközi piacon látszik, hogy az indusztriális építészet micsoda remek tereket tud létrehozni, főként akkor, ha a régit az újjal kombináljuk. Hiszen ezeknek a pajtáknak, csűröknek a nagy része műemlék épület.

Veresegyháza, Katlan Tóni malma         Fotó: Fonó

A kezdeményezésnek az építészeti vonalon túl közösségszervező, zenei és gasztronómiai vonala is van, amelyre az egyik legjobb példa Veresegyházon Katlan Tóni malma. Mindemellett pedig a program rendszeres fellépési lehetőséget ad itthon az előadóknak. A PajtaKult a kultúrafogyasztásnak vagy inkább kultúrateremtésnek egy annyira sajátos területe, amire most mindenki felfigyel. Van, ahol építészeti értékmentés történt, ilyen például az Almalomb Kulináris Találkozóhely, míg Vöröstó azért különleges, mert minden porta végen pajtát találunk. Ám a pajták fő régiója az Őrség. Sülyi Péter Őriszentpéteren egy régi pajtaépületet és egy malmot üzemeltet, utóbbi helyszín ad helyet a december 5-i adventi koncertnek is.

Az adventi koncert helyszíne Őriszentpéteren      Fotó: Fonó

Horváth László úgy véli, hogy a pajtamozgalom akkor fog kiteljesedni, amikor a természet kizöldül, virágba borul. Mint mondta, jövőre pajtafesztiválokat, kétnapos eseményeket is terveznek Kárpát-medence-szerte.

Borítókép: Bognár Szilvia népdalénekes (Facebook)