Az elfogultság persze nagyon is érthető. A magyar filmtörténetben korábban alig és azóta is kevés olyan alkotás született, amely ennyire megérintette volna a közönség szívét. Ráadásul a kötelező iskolai olvasmány feldolgozása olyan egységes, korhű módon adja vissza a török elleni küzdelmek hangulatát, melyet nemcsak a korabeli kritikák dicsértek, hanem az a mintegy 18 millió ember, aki a bemutató óta eltelt több mint ötven év óta megtekintette a kétrészes mozifilmet. Persze az akkori költségvetés mértéke – beleértve a különböző állami támogatásokat és a néphadsereg sorkatonáinak ingyenes statisztálását – még mai léptékkel is nagy számokat mutat.
Az eredetileg 19-20 millió forintra becsült játékfilm végül több mint a duplájába került.
Pedig Várkonyi tényleg mindent bevetett az észszerű spórolás érdekében. A belső jelenetek nagy részét a budapesti filmstúdióban, az isztambuli képeket a baráti Bulgáriában forgatta le. A legnagyobb kérdést az egri vár korabeli megjelenítésének problémája okozta. A költségek itt kezdték átlépni a határt.
A vár rekonstruálására kicsinek bizonyultak az akkori Mafilm-stúdiók. Ilyen óriási méretű díszleteket képtelenség volt ott megépíteni. Az eredeti egri vár, a pirotechnikai részletek kivitelezése miatt, sem részleteiben, sem egészében szintén nem jöhetett szóba.
Várkonyi kezdettől fogva egy kültéri, zöld környezetben létrehozott önálló várdíszlet megvalósításában gondolkozott.
Elsőként a Velencei-hegység melletti Nadap merült fel, de mint később kiderült, ez nem volt túl jó ötlet, ugyanis az akkori pártvezetés kedvelt vadászterülete volt ez a környék.
Így végül a Budai-hegység és a Pilis lábainál fekvő Pilisborosjenőre esett a választás.
A természeti adottságaiban némileg Egerrel hasonlóságot mutató vidék területfoglalása, engedélyeztetése néhány hét alatt, rekordgyorsasággal lezajlott. A bürokratikus eljárás megkönnyítését nagyrészt az állami és pártvezetés felsőbb utasításainak köszönhette a stáb. Márciustól júniusig épült fel a díszletvár, melynek lenyomata – igaz, már csak részleteiben –a mai napig büszkén hirdeti az egykori filmforgatás emlékeit. A helyszínt az elmúlt évtizedekben százezrek keresték fel.
Az egri vár ostromjelenetének helyet adó falak nemcsak legendává, hanem a hétvégi kirándulók kedvelt célpontjává lettek.
A falutól alig néhány kilométerre, kényelmes sétaúton megközelíthető építmény eredeti kinézete sajnos jócskán megkopott. Az időjárási viszontagságokon túl más filmek forgatási kihívásai és a lelkes látogatók is jócskán eltüntettek részeket a várból. Az ostromjelenetek felvétele 1968 nyarán volt, a legforróbb napok közepette. A hatalmas statisztérián kívül a stábot és valamennyi szereplőt alaposan megviselte ez a kemény forgatási körülmény.
Lajtos kocsik sorakoztak a domboldalakon, az életmentő vízért sokszor hosszú sorok kígyóztak a statisztáló kiskatonák között. A napi 8-10 óra forgatási munka a tűző napsütésben jócskán próbára tette a törököket alakító, az ország különböző laktanyáiból idevezényelt sorkötelesek idegrendszerét. Az asszisztensek nem győztek fegyelmet tartani. Szócsöveken és megafonokon keresztül próbáltak utasításokat osztogatni a több száz fős tömegnek. A bokrok mögött hangoszlopokat helyeztek el. Erre azért volt szükség, hogy a felvételek elindulásánál zenei háttérrel segítsék a szükséges ütemet a török sereg egyszerre történő meneteléséhez.
Ordódy György mint pályakezdő felvételvezető vehetett részt a forgatáson. Visszaemlékezésében felidézi, hogy a forgatás alatt maximálisan kamatoztatta lovaglótudását. A hatalmas terepen egy-egy csatajelenet beállításánál, a felvételek megkezdése előtt, legjobban a gyorsaság és határozottság számított. A rendezői elképzeléseket Ordódy katonai fegyelemmel és erélyes vezényszavakkal párosította. Ennek hatására számottevően javult a forgatási morál. Céltudatos irányítása Várkonyinak is feltűnt, ezért hamarosan már rendezőasszisztensként dolgozhatott tovább.
Érdemes megemlíteni néhány további forgatási érdekességet, mely itt zajlott le. A nagytotál felvételeknél színes léggömböket is használtak, mely a támadó török sereg színes arzenálját mutatta. A forró folyékony szurkot nagy mennyiségű befestett jégkása helyettesítette. Ezt öntötték a statiszták nyakába, amely a hőség miatt felüdülésnek számított. A jelenetekhez a korhű jelmezeken és eszközökön kívül állatokat is használtak.
A filmben stílszerűen tevék is vonultak a tömegben.
Ehhez kapcsolódik az az anekdota, miszerint az egyik teve később megszökött a forgatás helyszínéről. A sivatagi állatot néhány nap után, Csillaghegy határában találták meg. A filmnek az ostromjeleneteken kívül számtalan olyan mozzanata volt, ahol a színészekre különleges kihívás várt. Vívás, lovaglás, fegyverforgatás és számtalan olyan helyzet adódott, ahol fennállt a sérülésveszély. Várkonyinak a várjelenetek forgatása alatt néhány napra Párizsba kellett utaznia. Ott hallott először arról, hogy a nyugati filmekben már régóta alkalmaznak kaszkadőröket. Amikor hazaérkezett, az első stábértekezleten mindjárt felvetette ennek hazai alkalmazását. A magyar filmgyártásban eddig leginkább sportolók (öttusázók, birkózók, cselgáncsozók) segítették ki a forgatási jelenetek ilyen jellegű nehézségeit.
Ez az ösztönző felhívás jelentette a magyar kaszkadőrszakma nem hivatalos elindulását és önállóvá válását a magyar filmtörténetben.
Az Egri csillagok nemcsak Pilisborosjenőn készült, hanem számtalan más, érdekes hazai és külföldi helyszínen. A közvélemény előtt ezek nem annyira ismertek, így érdemes lesz most velük is megismerkedni.
A film nyitójelenetében vágtató törököket látunk, akik a szultán sátrához igyekeznek. A végtelen alföld Magyarország török hódoltságát szimbolizálta.
A forgatás helyszíne a Kiskunsági Nemzeti Park szikes területe volt.
Az apajpusztai forgatási helyszín kiválasztása valószínűleg csupán véletlen egybeesés azzal a történelmi ténnyel, hogy egykor a nemesi Balassa családhoz tartozó, Alsó- és Felsőapaj elnevezésű község és a hozzá tartozó birtok épp a hódoltság idején néptelenedett el, miután a török sereg elpusztította a vidéket.
A filmben az apajpusztai táj azonban nemcsak itt, hanem akkor is képbe kerül, amikor a gyermek Gergő Vicuskával együtt megszökik Jumurdzsák elől. A hajnali nádkunyhós jelenetet itt vették fel.
A Mecsek vidékén megelevenedő képsorokat Várkonyi nagyrészt Tatán forgatta le. A félszemű janicsár csapatával a tatai Öreg-tó mellett bóklászik a filmben.
A vadregényes helyszín mocsaras-nádas területe illusztrálta a regényben olvasható patakot és környékét. A Cecey-ház és annak udvara, mint a Mecsekben lévő Keresztesfalva, először csak apró részleteiben látható. A belső jeleneteket műteremben, míg a külső közeli és szűk szekondokban felvett képeket az egykor az Esterházy-uradalomhoz, a forgatás idején már a tatai állami gazdaság részét képező lovarda udvarán rögzítették. Az épület homlokzata itt még egyáltalán nem jelenik meg a képeken, de mivel a stáb több napot is Tatán dolgozott, szinte adta magát a lehetőség, hogy itt keressenek külső helyszínt ehhez a néhány snitthez. Egy későbbi jelenetben már jól látható az udvar környezete: a fiatal Bornemissza Gergely itt vívja első vérig tartó kardpárbaját a forrófejű Mekcseyvel. Érdekesség, hogy a ház udvarát több méter magas fakerítéssel vonták körbe, eltakarva ezzel a nemkívánatos hátteret.
Buda várának elfoglalását ügyes kitakarásokkal szintén a pilisborosjenői díszletvár előtt vették fel.
Amíg Török Bálint és a magyar főnemesek katonai kísérettel vonulnak a szultán sátrához, addig a távoli háttérben a nagyszámú török sereg épp az ellenkező irányba menetelve fedezi fel a felépült várat. A magára maradt Izabella királyné kénytelen Erdélybe távozni. A budavári szomorú pillanatokat, valamint később III. Gyula pápánál követségben járó Dobót és Bornemisszát korhűen megépített stúdiódíszletben láthatjuk.
A regény cselekményének fontos epizódjai a XVI. századi Konstantinápolyban, azaz Sztambulban – mai nevén Isztambulban –, az akkori Oszmán Birodalom szívében játszódnak. A történet főhősei kalandos úton jutnak el a török városba. Várkonyi Zoltán munkatársaival az itt megelevenedő képek vizuális megjelenítésénél és a helyszínek kiválasztásánál mindenképpen olyan környezetet szeretett volna viszontlátni, ami jól adja vissza a történelem nyomait. Mivel nagyszabású játékfilm készítéséről beszélünk, a gyártási költségek egy bizonyos határig megengedték az alkotóknak, hogy olyan megoldásban gondolkozzanak, amelyek grandiózus képeken keresztül mutatják be a Balkán és Kis-Ázsia XVI. századi arculatát. Az eredeti helyeken való forgatás lehetőségét ugyanakkor eleve kizárták.
A szocialista országok a kultúra területén is érezhető egy táborba összefonódása, a kölcsönös támogatás ezúttal valóban nagy segítséget jelentett a film készítőinek. Bulgária nemcsak a számtalan épen maradt török építészeti emlékei miatt volt jó választás, hanem azért a baráti és jelképes összegért, melyet a többhetes forgatáshoz kínált. De még ennek ellenére is meglehetősen szerény létszámú stáb utazott ki a munkálatok elvégzésére. A kint töltött pár hét megerőltető forgatási tempót ígért, hiszen a magyar csapatnak nem kis távolságot kellett bejárnia. A kiválasztott helyszínek ugyanis az ország négy különböző pontján helyezkedtek el. Az északnyugaton található Vidin, a Fekete-tenger partján lévő Balcsik, az ország közepén elhelyezkedő Plovdiv, valamint a délen fekvő Belogradcsik nagy kihívás elé állította a forgatócsoportot.
Ha a történeti kronológiát tekintjük kiindulásnak, akkor a magyarul Bodonynak hívott Vidin városa szerepelt először a filmben. Az erdélyi gyalui vár „dublőre”, a Baba Vida vár kinézetre valóban hasonlított a tőle mintegy 500 kilométerre lévő eredetihez. Nem mellesleg mindkét várnak van magyar történelmi vonatkozása. A Kolozs megyei vár egy időre a száműzött özvegy királynénak volt a lakhelye, és itt kötötte meg Fráter György a titkos gyalui egyezményt Ferdinánd király küldöttével. A filmben megjelenő bolgár vár Kossuth Lajoshoz kapcsolódik, aki levelében itt fogalmazta meg, hogy Görgeire a szabadságharc bukása miatt árulóként tekint. A Duna-parti városra a török századokon át mint fontos végvárra tekintett, bár a XVIII. században rövid időre osztrák kézen is volt. A filmben jól láthatók a vár védelmi rendszerét szolgáló, többször is átalakított várfalak. Feltűnik a várudvar is, ahol az erdélyi szászok éppen az ünnepi kappant sütik. A kudarcba fulladt menyegző belső jeleneteihez ugyanakkor műtermi környezetben felépített díszlet adta a látványt. Mielőtt tovább lépnénk a következő bulgáriai forgatási ponthoz, fontos megjegyezni, hogy
Bornemissza Gergely és Cecey Éva egybekelésének romantikus pillanatait, az erdélyi havasokban játszódó erdőséget, a budaörsi Kopárok mellett lévő jól ismert Farkas-hegy „alakította”.
A török birodalom balkáni határán elhelyezkedő és a filmben megjelenő területét, Drinápolyt – ma Edirne városa –, valamint annak sziklás hegyekkel határolt vadregényes vidékét Bulgária északnyugaton fekvő nemzeti parkjában kell keresni. A belogradcsiki erőd az országon keresztülhúzódó Balkán-hegység sziklás peremvidéke mellett található. Ez a mára már csak részleteiben álló, hajdani stratégiai erődítmény páratlan sziklaformációt alkot a természettel. A két méter széles és helyenként 12 méter magas fal egykor komoly határvédelmi szerepet töltött be. Építését a Római Birodalom keleti hódításainak idejére teszik. A XIV. századtól kezdve a bolgár cárok még jobban megerősítették a helyőrségét, tartva a török elleni támadásoktól. A filmben, bár egyszer sem hangzik el a Drinápolyra való utalás, a megjelenő tevekaravánok között mégis érezhető, hogy hőseink az Oszmán Birodalom földjén járnak. A kereskedőknek beöltözött jó barátokat nemsokára Jumurdzsák veszi üldözőbe, majd a lovaktól megszabadulva, a sziklás hegyi ösvényeken gyalog kénytelenek tovább folytatni útjukat. Várkonyi itt is maximálisan kihasználta a forgatási hely adta lehetőségeket, hiszen a későbbiekben azt látjuk, hogy az erődítmény várkapuja jeleníti meg a Jedikula, vagyis a Héttorony várbörtönének széles bejáratát.
Az Egri csillagok két és fél órájában a várostrom képei mellett a XVI. századi Sztambult bemutató látványos képsorok a legszínesebb jelenetek közé tartoznak. A török birodalom fővárosát szimbolizáló helyszíneket két különböző városban és egy különös természeti szépségű vidéken rögzítették. Emellett amolyan kakukktojásként még Budapest egyik ismert fürdője is feltűnik a színen, de haladjunk ismételten sorrendben. Török Jancsi (Benkő Péter) bánatosan tekint a távolba, és szemléli a félelmetesnek tűnő Héttorony erődjét, ahol édesapja, Török Bálint raboskodik. Társaival egy sziklás tengerparti szakasz hegyes nyúlványán állnak. A Kaliakra-fok egy hosszú és keskeny földnyelv a Fekete-tenger partján. Ez a félelmetes táj a bolgár tengerpart festői szépségű, vörös sziklákkal borított természetvédelmi területe. Meredek partjai a tenger fölött mintegy 70 méterrel emelkednek. A név bizánci görög eredetű, „gyönyörűséges hegyfokot” jelent. A terület szikláin az egykori Karvuna Fejedelemség városa volt megtalálható. A megmaradt romok az itt álló erődre utalnak. Érdekesség, hogy a történelem első modern világítótornya Kaliakrán épült 1866-ban. A jelenleg is működő jelzőtorony páratlan turistalátványosságnak számít. A Kaliakra-foktól 30 kilométerre találjuk azt a mediterrán bolgár várost, amely a filmben a konstantinápolyi városkép kikötői hangulatát idézte meg. Balcsik városát az ókorban alapították görög kereskedőkolóniák. Bulgária legöregebb tengerparti településeként tartják számon. Az Oszmán Birodalom itteni lakói főként törökök és tatárok voltak. Társadalmi megjelenésük még a XX. század elején is jelentős volt. A város fekvése I. Ferdinánd román király feleségét, Mária királynét is megihlette, aki itt építtette fel nyári kastélyát az 1930-as években. A minaretjellegű torony megjelenésében az iszlám építészeti hagyományok figyelhetők meg. Az udvar boltíves kerengője hasonlóság mutat a mór fürdők szépségeivel. Balcsik mára a bolgár idegenforgalom egyik legmeghatározóbb részévé vált, évente turisták ezrei keresik fel. A magyar alkotócsapat a kastély épületében és a hozzá tartozó botanikus kertben találta meg a sztambuli várbörtönre utaló külső helyszíneket. A Héttorony parancsnoka, a nagyságos Veli bég (Benkő Gyula) itt fogadja az itáliai dalnokoknak öltözött magyarokat. A színpompás képeken remekül érződik az eltalált korhű hangulat.
A balul sikerült fogolyszöktetés drámai pillanatait, valamint a menekülés tengerparti jeleneteit azonban ügyesen ötvözték néhány olyan rövid snittel, amelyet a Balaton déli partján, Balatonszemesen vettek fel.
Ennek két oka is volt. Az egyik, hogy az itthon készített korabeli dereglyéket és átalakított csónakokat csak igen drágán lehetett volna Bulgáriába szállítani. Várkonyi Zoltán a tengerparton játszódó képekhez nem akart további gyártási nehézséget, költségnövelő helyzetet teremteni. Ezért itt a filmben igyekeztek olyan szűk beállításokat használni, ahol a háttér nem árulja el a jelenet valódi színhelyét. Ámt az élesszeműeknek ha halványan is, de feltűnhet a tó túlpartjáról a Balaton-felvidék és a Badacsony vonulata. A másik, hogy a bolgár tengerparton felvett verekedős jelenetek közül néhány nem úgy sikerült, ahogyan azt a rendező eltervezte, ez viszont már csak itthon derült ki, ezért ezeket a képeket újra fel kellett venni, immáron a magyar tengernél.
A korabeli török város nyüzsgő piaci hangulatát, szűk macskaköves utcáit, azonban már Plovdiv óvárosi részén forgatták le. A bolgár várost a trákok alapították, majd a makedón megszállást követően előbb szláv törzsek uralkodtak, később a Bizánci Birodalomhoz csatolták. Az oszmán hódítás a várost sem kímélte, ugyanakkor olyan kulturális lenyomatot adott, melynek hatása máig érződik. A XIX. századból fennmaradt vallási épületek, az ortodox templomok a török dzsámikkal élő díszletet varázsoltak a filmhez. Ha erre járunk, feltétlen érdemes megfigyelni, hogy jól beazonosíthatóak azok a házak és átjárók, ahol egykor Jumurdzsák a magyarok után leskelődött. Az utcai jelenetek színes tömeg kavalkádjában helyi statiszták alakították a korabeli török főváros lakóit.
Itt van a filmben, az a már említett „zsákbamacskás” külön jelenet is, ahol váratlanul a budai Rudas gyógyfürdőben találjuk magunkat.
A Szokoli Musztafa pasa által épített török fürdő csarnokában a dervis éppen arról győzködi Veli béget, hogy az itáliai énekesek valójában gyaur kutyák. Amikor a beszélgetésből véletlenül kiderül, hogy a bég látta a félholdas gyűrűt, az eszét vesztett Jumurdzsák mindenkit belök a medencébe.
Összegezve a film bulgáriai helyszíneit, elmondható, hogy Várkonyi Zoltán munkatársaival együtt nagyszerű forgatási helyszíneket talált. Mindegyik épület, városrész vagy éppen természeti táj remekül harmonizál a XVI. századi török világgal. Érdemes az olvasónak is felkeresni ezeket a történelmi helyeket, melyek hozzánk, ilyen értelemben, különösen közel állnak.
Végezetül, két olyan forgatási helyszínt említünk még, melyek csupán hosszabb-rövidebb ideig jelennek meg a filmben.
A Vácrátóti Arborétum Várkonyi kedvenc forgatási helyszíneinek az egyike.
Szinte az összes általa megfilmesített romantikus, történelmi műben helyett kapott a kert. Az Egri csillagokban a bécsi udvar fényűző királyi parkjaként akkor tűnik fel, mikor Dobó követ,e Varsányi Imre (Latinovits Zoltán) a várvédő kapitány segélykérő üzenetét tolmácsolja Habsburg Ferdinándnak és kíséretének.
Szintén érdekesnek mondható, hogy az egri vár pincéjét stilizáló helyszínhez a tárnoki kőfejtő kazamatajellegű barlangjait használták fel.
Itt rendezték be a lőporraktárat, a vár zsoldosait kiszolgáló boroshordós csapszéket, valamint azok a képek is ide kötődnek, amikor a sápadt fáklyafényben a török ellen menekülő Évát és Miklós diákot látjuk. Az eredetileg borpincészetnek helyet adó hajdani kőbányát háború esetén óvóhelyként, majd zöldségtárolására és gombatermesztésre is használták. Manapság már külföldi produkciók is előszeretettel veszik bérbe filmforgatáshoz.
Az Egri csillagok a magyar játékfilmkészítés egyik olyan megjelenítője, melyre kétségkívül ráillik a hazai blockbuster, azaz nagy kasszasikert hozó, közönségfilm jelző. Nincs olyan év, amikor a televíziók ne vetítenék újra Várkonyi Zoltán történelmi eposzát. A bemutató óta eltelt időben generációk nőttek fel és ismerték meg Gárdonyi Géza legendás regényének filmváltozatát. Az időtálló alkotás titkára sokan és sok helyen keresték a választ, de valószínűleg sohasem fogjuk megtudni, miért akarjuk századszor is megnézni.
Felhasznált források: 303 magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Saját interjú Ordódy György filmkaszkadőrrel és segédrendezővel; Jelentés az Egri csillagokról. Werkfilm. DVD MaNDA-kiadás. Filmtörténeti sorozat; http://mult-kor.blog.hu/2013/05/31/eger_halhatatlan_csillagai; http://multkor.hu/20130806_kulisszatitkok_az_egri_csillagok_foorgatasarlhttp://multkor.hu/20130803_a_magyar_nephadsereg_kozremukodese_az_egri_csillagok_cimu_film_elkesziteseben
Az Egri csillagok elérhető a Filmio kínálatában.
Borítókép: Tárnok, kőfejtő. Jelenet a filmben: 01:15:17-től 01:15:45-ig (Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám)
