időjárás 18°C Csanád, Emil 2022. május 28.
logo

Politico: Enged az olaj ügyében Magyarországnak Brüsszel

Karsai Zsigmond munkássága a Hajnali műsorában

„Né, úgy táncol, mint a lőrincréviek!”

Magyar Nemzet
2022.01.24. 15:32 2022.01.26. 10:58
„Né, úgy táncol, mint a lőrincréviek!”

Január végén Karsai Zsigmond munkásságát járja körül a Kossuth Rádió Hajnali – Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora, aki nemcsak népművelő és néptáncos, hanem festőművész is volt.

A közmédia a Hagyományok Házával közös műsorában hangszeres magyar népzene szólal meg hétköznaponként négy, hétvégenként öt órától, melyhez rövid kommentárok is társulnak a gyűjtés helyszíne, a dallamokat teremtő táj bemutatásával. A Hajnali ezúttal az erdélyi Maros- és Küküllőmente népzenéjéből állította össze január végi műsorát. 

Karsai Zsigmond 1920-ban született a Maros-menti Lőrincrévén. A háború után az anyaországba, Pécelre került, de 1943-tól folyamatosan terjesztette, tanította Lőrincréve táncait, énekeit, szokásait. Sebő Ferenc így ír róla:

Házában egymásnak adták az ajtót a népzenekutatók Molnár Istvántól Vargyas Lajoson, Martin Györgyön át Kiss Lajosig. Fáradhatatlanul mondta tollba, magnóra a tudományát, és tanította a mindenkori ifjúságot. A hagyományőrző népművészeti találkozók elmaradhatatlan résztvevője volt énekével, táncával.

Mivel a táncházakból akkoriban még hiányzott a zene, saját füttyszavára ropta. A ’70-es évektől azonban gyakorta táncolt már a budapesti táncházakban többek között Halmos Béla, Székely Levente és Sebő Ferenc muzsikájára.  Egy ízben Igor Mojszejev, a híres szovjet koreográfus is megpróbálta eltanulni tőle a pontozót, s a Mojszejev-együttes és az Állami Népi Együttes is készített koreográfiát táncaiból.

Több mint nyolcszáz népdalt ismert – mondja róla legkitartóbb népzenei gyűjtője, Kiss Lajos, de a táncban is rendkívül széleskörű motívumkészlettel rendelkezett. 1982-ben jelent meg huszonöt év gyűjtőmunkájából a Lőrincréve népzenéje – Karsai Zsigmond dalai című lemez, amely a régió legátfogóbb népzenei anyaga. 1962-ben a Népművészet Mestere címmel tüntették ki.

Festőművészként szintén ismert volt, a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte. Alkotásain lőrincrévi emlékeit és Tokaj vidékét örökítette meg. Lázár Ervin – mint hű barátja – egyik tündérmeséjének hősét róla mintázta. A Zsiga föstő fest című mesében így mutatja be:

Fölragyognak rajta tűzsárgák, olívzöldek, mélykékek, pirosok. Zsiga föstő izzad, dolgozik. Feldübörögnek a szivárványszínű vízesések, mint a csillagszóró, a kitörő tűzhányó, sárgásvörösen izzik a láva, sötétzölden zúgnak a fenyvesek, aranysárgák a búzatáblák, és nincs megállás, mert jön az ősz; ami eddig zöld volt, azt most sárgára, pirosra kell festeni, aztán jön a tél a sok fehérrel, aztán a tavasz türkizei, rózsaszínei, élénksárgái, áttetsző zöldjei, mosolygós barnái.

1986-ban Sebő Ferenccel a Táncházi muzsika sorozatban kiadták a Lőrincréve című lemezt, amely Az év hanglemeze díjat kapott. Amikor hosszú évtizedek után először ment vissza szülőföldjére, és egy falusi lakodalomban elkezdett táncolni, a vendégek ámuldozva jegyezték meg, hogy: „Né, úgy táncol, mint a lőrincréviek!”

Borítókép: Karsai Zsigmond (Fotó: Hagyományok Háza)