időjárás 3°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo
A Derkovits-ösztöndíjasok bátran vegyítik a művészeti technikákat

Műfaji sokszínűség a Derkón

Ditzendy Attila
2022.02.25. 06:11
Műfaji sokszínűség a Derkón

Az idei huszonhat Derkovits-ösztöndíjas igencsak sokszínű ­munkáit mutatja be a Műcsarnok a Derkó 2022 kiállításán. A kurátor, ­Fazakas Réka úgy látja, rendkívül izgalmasan keverednek a különféle képzőművészeti műfajok a fiatal alkotók munkáin.

A legszembeötlőbb a középső teremben fogadó kipárnázott mókuskerék. Legalábbis én annak gondoltam, azonban Fazakas Réka művészettörténész kiokosított, hogy Antal István munkája nem más, mint egy osztrák felhívásra készült köztéri játék. Ami – a felhívás szellemében – a Covid utáni nyitás, a szabadság, a játékosság, az emberek testi-lelki felépülését szolgálja.

Valódi relaxálásra ad lehetőséget, s persze egyéb ringó mozgásos tevékenységre szintén

– fűzte hozzá a kurátor.

Szavait illusztrálja a műalkotás mellett pergő vetítés, ahol a bőrpárnákkal bélelt kerék számtalan felhasználási módját mutatják be. Mi több, megnézhetünk egy performanszt, miként használja egy spanyol táncosnő a guruló kereket.

Vitathatatlan, hogy a koronavírus-járvány hatott az alkotókra.

Ne feledjük, a munkák java tavaly készült, amikor még dúlt a ki tudja már, hányadik hullám.

– A nyomasztó lelki hatás sok esetben tetten érhető, ugyanakkor itt-ott érezni a felszabadultságot, amiért kezdjük magunk mögött hagyni a járványt – magyarázta Fazakas Réka, aki biztosított arról: 

a pandémia mellett egyéb trendek szintén kivehetők. Így például a sport és a játék.

– Hivatásos sportolók és képzőművészek alkotásaival találkozhatunk. Gáspár Szilárd kolozsvári bokszoló testi energiájából átalakított művészetével – mondta a Derkó 2022 kurátora.

A talányos folyamattal videófilmeken ismerkedhetünk meg. – Jagicza Patrícia Linda kamaszkorában hivatásos kosárlabdázó volt, most a kosárlabdát sajátos önanalízisként használja – fejtette ki a művészettörténész, odavezetve az elöregedett labdákból felépített installációhoz, amely mellett a képzőművész hiperrealista módon megfestett kosárlabdái függenek. Szemben Gulyás Andrea munkája, melynek központi eleme a gyerekkor játék labdája, ám az alkotó a szellemi játékról sem feledkezett meg. Dobozba zárt sakktáblája egy ismert játszma végét örökíti meg, mintegy felidézve Kempelen Farkas sakkozógépét, amennyiben tükrön keresztül pillanthatunk be a zárt térbe.

– Takács Ádám nonfiguratív grafikai lapjain, amelyeket fekete filccel rajzolt, s amelyeket eldobott, nem lebomló anyagokkal köt össze, központi eleme szintén a játékosság – így Fazakas Réka, miközben odaléptünk az alumíniumlétrára vetett három, lehámozott emberi bőrt idéző, neonszínű szilikonfigurához.

– Szabó Menyhért szobraival ledönti a klasszikus szépségeszményt, a rikító színek mellett magával a levedlett bőrréteggel – mutatott rá a művészettörténész, majd szólt Varga Ádám monokrómnak tűnő képeiről. Amelyeknél az alapanyagba fóliavágó géppel metszette bele az alig-alig kivehető Hilti feliratot vászonba vagy papírba. – Ezzel vizsgálja a különböző rétegek viselkedését – fogalmazott Fazakas Réka, a másik falra mutatva.

– Lázár Kristóf nagy méretű szénrajzai ellenben figurálisak, s egyfajta gépembereket mutatnak futurisztikus környezetben.

Üveges Mónika három műve alatt szintén ott a szén, kisebb kupac formájában. – A térből kiemelkedő relief­jeire fotográfiákat húzott rá – fűzte hozzá magyarázatul a kurátor, majd Kazi Roland fiktív kutatási munkájához, a Gauss-görbéből formált mozgó fonalféreghez mentünk. A lénynek, amit mozgásérzékelő indít el, kitalált egy élettörténetet alkotója.

Fazakas Rékától megtudtam: 

az idei Derkón a festmények közt kevesebb az absztrakt, több a figurális műalkotás.

Szabó Franciska hiperrealista festményein közmunkásokat látunk szorgoskodni az árokszélen, sorozatának lezáró, jelentős méretű munkáján. Éles Lóránt két ipari elemeket idéző szobra a rideg külsőt, illetve a lágy belsőt ábrázolja. Kiss Adrián bőr- és műbőr textiljei a világosság és a sötétség kettősét, gyermekkorából őrzött motívumait használja.

Az ipari környezet és téma mellett hangsúlyosan szerepel a környezetvédelem tematikája, illetve erősen képviselteti magát a nőiség gondolata. E munkák nyilván hölgy művészektől valók. – Gallai Judit a tapintást érzékelteti – festő létére – cukorból és szappanból készült szobrain – kísért az üvegek alá zárt művekhez Fazakas Réka, megjegyezve: a művész saját gyermekkori traumáit dolgozza fel videóin. Rózsa Luca egzisztenciális kérdéseket boncolgat kifordított alakjaival, érzékeltetve a klímakatasztrófát. Stohl Alíz triptichonjain ősi elemeket használ. Révész Anna, aki félig japán származású, a keleti szépségeszmény hagyományaival dolgozik a kiállított művében.

A technikai sokszínűség mellett számos alkotás intermediális, jellemző módon keverednek például a videómunkák a festészettel, az installációk kiegészülnek grafikákkal.

Mint Szabó Kristóf, azaz Kristoflab ember nélküli lakótelepi házai hibás pixelekben elmesélve. Páll Tamás pedig valódi természettudományos kutatásokat gondolt tovább, fiktív világot teremtve.

– Érdekes az is, hogy több festő szobrot alkotott, míg a szobrászok festettek, mint tette ezt Bánkúti Gergő burgonya- és sószobraival – mutatta a művészettörténész, illetve a fiatal alkotó embernagyságú fotográfiáját. – A jó pásztort megfogalmazó önarcképe a vallás témáját dolgozza fel.

Fazakas Réka tárlatvezetésén felhívta a figyelmemet a klasszikus technikát képviselő Horesnyi Bálint: A történetírás allegóriái című fametszet grafikai sorozatára, valamint az érdekes anyaghasználatra, Süveges Rita bársonyra festett motorjaira, amelyek izgalmas kontrasztot alkotnak a nemes anyagon.

– Ősi anyagot használt Gúgyela Tamás, amikor vályogból formázta szobrait – mondta Fazakas Réka, s körbejártuk a két munkát. – Szilágyi Péter Antal talált tárgyakból és a természetben fellelt anyagokból alkotja meg in­stabilnak tűnő csendéleteit.

Mindezek mellett elgondolkodhattam Bernáth Dániel Y formái felett, amikkel az egységet és különbözőséget igyekszik megragadni, antropomorfizált formáin keresztül, no és Körei Sándor üvegbe rejtett növényein.

– Ezek időkapszulákként őrzik a növényeket az örökkévalóságnak – engedett meg egy kis segítséget a Derkó 2022 kurátora.

Borítókép: Varga Ádám sorozata (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.