Hagyományok és megújulás

Újjáélesztheti a számítástechnika a kézművességet? – kérdezi ma egyre több szakember. Sokáig iparművészetről beszéltünk, ma már a dizájntól nehezen szétválasztható művészeti ágakról. A Műcsarnok II. Ipar- és tervezőművészeti nemzeti szalonja már alcímében is békét hirdet az egyre dinamikusabb változásoknak megfelelni kívánó – legalább tíz – műfaj alkotói között.

Szegő György Műcsarnok Igazgatója 20210301 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Nagy Sándor egykori nevelőjének szellemét követve az egyes egységek nem válnak el egymástól mereven, hanem számtalan helyen egymásba folynak bizonyos tárgyak esetében. – Ezért a kurátor a Műcsarnok belső térszerkezetét említette, Szabó Levente jeles építész látványtervének tégla-posztamens rendszere és áttetsző függönyei a termeket közös térré változtatva érzékeltetik az áthatásokat. Emellett falfeliratok, QR-kódos pluszinformá­ciók, térképes leporelló és katalóguskiadványok segítik a látogatók megfelelő eligazodását – árulta el Szegő György.
A nagyszabású tárlatot az üvegművészet hol színpompás, hol súlyosabb, hol pedig légiesen könnyű alkotásai nyitják. Az ENSZ ezt az esztendőt az üveg nemzetközi évének nyilvánította. Mi, magyarok büszkék lehetünk, lévén olyan kortárs alkotók képviselték a legmagasabb szinten ezt a művészeti ágat, mint Bohus Zoltán és felesége, Lugossy Mária. Visszatekintve pedig mindannyiunk számára fogalom Róth Miksa munkássága.
– Az üveg olyan anyag, amely több évezredes történelme során számtalanszor megújult. A kiállítás társkurátora maga is jeles üvegművész, ­Balogh Eleonóra, aki lenyűgöző történelmi és kortárs mustrát prezentált – mesélte Szegő György. – Az üvegművészek, akár az ötvösök vagy a bútortervezők, közül is sokak ambíciója az ipari forradalom előtti kézművesmódszerek és a mai digitális technológia ötvözése. Éppen ezért az utolsó öt év új munkáit hívta be a kurátor.
– Vélhetően a hazai ipar többszöri felszámolása komolyan hatott a formatervezésre – vetettem fel beszélgetésünk zárásaként. – Igen, a trianoni döntéssel odaveszett erőforrásaink és iparunk jelentős része, azután harminc éve többek között megszűnt az üveg- és a textilipar, az alkotók pedig elárvultak, hiszen nem kizárólag a gyárakat vette meg külföldi tőke, de a piacokat is. Az egymással sokáig hadilábon álló műfajok alkotói közül most egyre többen összefognak. Ezt bemutatni pedig a II. Ipar- és tervezőművészeti nemzeti szalon fontos eredménye lehet – sommázta a Műcsarnok művészeti igazgatója.

Borítókép: Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója (Fotó: Bach Máté)