Magyarországon először titokban, (ma már nagyon viccesnek ható) hangalámondásos videókazettán terjesztették a Top Gunt, mert a kommunisták – finoman szólva – nem kedvelték az 1986-ban készült alkotást, az ugyanis amerikai propagandafilm volt. Minderre beszédes bizonyíték, hogy a bemutató után toborzósátrakat állítottak föl a tengerentúli mozik szomszédságában, és az Egyesült Államok haditengerészeti repülési programjába a film hatására ötszörösére ugrott a jelentkezők száma. A Top Gun első része tehát egyrészt sikeres toborzófilm volt, másrészt egy nemzedék számára valóságos kultuszfilm lett.
A Top Gun első része azt tanította meg egy generációnak, hogyan kell férfiként viselkedni. Egy nemzedék tanulta meg, hogy egy nőt kitartó és lovagias viselkedéssel lehet megszerezni, hogy mit jelent a férfibarátság, és azt is, hogy a legfontosabb erények közé tartozik a tisztesség, illetve a képesség a megbocsátásra.
A két legjobb pilóta, akiket Tom Cruise és Val Kilmer alakított igazán emlékezetesen, csak addig kakaskodtak egymással, míg éles helyzetben ki nem derült, hogy csak csapatban lehet győzni. A két férfi nemcsak a film végén, de az életben is jó barátságot kötött. Ezért is felemelő filmtörténeti pillanat, amikor a második részben láthatják a nézők, ahogy a történet szerint Val Kilmer Icemanje segíti a Tom Cruise által alakított Mavericket. Val Kilmer beszédkészségét elvesztve halálos betegen játssza Icemant, Tom Cruise-zal írásban kommunikálva a film egyik legjobb jelenetében, ami ráadásul a dramaturgiai fordulópont is egyben.
Érdemes megemlíteni a film képi világáért felelős Claudio Mirandát, aki Joseph Kosinski rendezővel karöltve olyan látványossá tette a Top Gunt, mint amilyen látványos volt 1986-ban az első rész – természetesen a mai kor kihívásainak megfelelően. Sőt, ha szigorúan vesszük, akkor a második rész még jobb is lett, mint a Tony Scott által rendezett első. Hitelesebb a színészi játék, a szerelmi szálban is sokkal több a lélek, a történet pedig izgalmasabb, sokrétűbb. Bár az is igaz, hogy a Top Gun második részében a küldetés igencsak hasonlít a Csillagok háborújában a Halálcsillag elpusztításához, de mégis meg tudják a nézők ezt bocsátani, mert a film üzenetei sokkal izgalmasabbak, mint a mai hollywoodi filmek többségében. Egyrészt az alkotás a hagyományos férfierényeket közvetíti, vagyis a tisztességet, a bátorságot, a kitartást és az önfeláldozást, másrészt pedig a filmnek minden kockája arról szól, hogy hiába tehetséges egy ember, éles bevetésen (akár az életben is) győzni csak csapatban tud.
