Mint elárulta, az idei Ünnepi könyvhétre megjelenő második kötetben – amely a Sólymok fellege címet viseli – Anonymus megírja ugyan fő művét, a magyarok gesztáját, de nem ez jelenti élete legfontosabb momentumát, hanem sokkal inkább azok az élethelyzetek és történések, amelyek a nőiség felfedezéséből, majd megéléséből fakadnak. „Mi, nők számtalan elhallgatott, fájdalmas tapasztalatot hordozunk generációkon át, legyen szó a gyermek elvesztéséről, a várandósság megszakadásáról, megszakításáról vagy egy férj haláláról” – fogalmaz Schmöltz Margit, aki úgy véli, történetei nem csupán belőle fakadnak. Az anyám, a nagyanyám, az ükanyám is hasonlókat élt meg, és ami megesett az ükanyámmal, azt előtte is hasonlóképpen tapasztalhatták a nők, az én traumafeldolgozásom pedig iránymutató lehet azoknak, akik utánam következnek – mondja, majd kitér arra is, hogy a másik sarokpontot a korabeli tudomány, az orvoslástörténet adja írásaiban. Korábban számos tudománytörténettel foglalkozó, ismeretterjesztő műve is megjelent.
Kő kövön című első regényének szövetét négy összefonódó történet adja, melyek főszereplői szintén a történelem díszletei mögött megbúvó lányok és asszonyok, akik – miközben a férfiak országokat kormányoznak és csatákat vívnak – gyermeket segítenek világra, szappantömböket darabolnak, disznóbőrben melengetnek csecsemőt. Negyvenéves korom után éreztem azt, hogy már van annyi történetem, megélt szomorúságom, bánatom, gyötrődésem, és láttam magam körül is annyit, hogy tudok róluk mesélni – mondja –,az orvoslás történetével pedig szintén sokat foglalkoztam addigra, és úgy gondoltam, hogy ezt a kettőt gyúrom össze. Így született meg Schmöltz Margit történelmi regényeinek sajátos hangulata, melynek középpontjában különleges női sorsok bontakoznak ki csendesen a történelem viharaiban.
Borítókép: Schmöltz Margit (Fotó: Mirkó István)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!