A kápolna freskóinak korábbi restaurálási munkálatait végző szakemberek művészettörténeti vezetője, a város szeretett lokálpatriótája, Prokopp Mária volt az, akit szintén megkerestünk. Elmondása szerint a homokból készült oroszlán jelzi, hogy a megyei jogú várossá emelkedés az első lépés afelé, hogy Esztergom elérje azt a kiemelkedő politikai, gazdasági, társadalmi és vallási rangot a XXI. században, amelyet a pozsonyi csata után megszerzett, és több mint ötszáz éven keresztül, a mohácsi vészig oroszlánként meg is tartott.
Esztergom központtal alakult meg Géza fejedelem Magyar Nagyfejedelemsége, 1000-ben itt koronázták Istvánt királlyá, és vált Európa egyik legjelentősebb államának a fővárosává
– fejti ki a művészettörténész, majd további kötődési pontokra világít rá a város és az oroszlán mint szimbólum között.
II. András címerében is szerepel a piros-fehér sávok között. Idén, az Aranybulla kiadásának nyolcszázadik évfordulóján arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a királyi okiratot a Magyar Királyság fővárosában adták ki, és a mai napig is Esztergomban őrzik, a Prímási Levéltárban. Talán kevesebben tudnak róla, hogy a reneszánsz Firenzéből Lorenzo Medici – aki nagyszerűnek, il Magnificonak neveztette magát – élő oroszlánt küldetett Mátyás királynak a tisztelete és elismerése jeléül, hogy a magyar uralkodó mint valóságos oroszlán védi Európát a török veszélytől. Ezt az eseményt még Janus Pannonius is megénekelte.
Minden szempontból méltó jelkép tehát az oroszlán, amely a több mint ezer esztendős múltra visszatekintő királyi város, a Magyar Királyság egykori fővárosa, Esztergom szívében kapott helyet, és – ahogy Monostori Ferenc minden homokból készült alkotása – az első fagyos időszak beálltáig biztosan teljes pompájában áll majd.
Borítókép: Monostori Ferenc szobrászművész a készülő alkotással (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!