időjárás 7°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo
Monostori Ferenc monumentális homokszobrai egyre több helyen bukkannak fel országszerte

Mátyás-portré Esztergomban

Zana Diána
2021.08.06. 07:16 2021.08.06. 07:44
Mátyás-portré Esztergomban

Emlékszem, évekkel ezelőtt, amikor időnként át kellett autóznom Tinnyén, minden alkalommal izgatottan vártam, hogy a falu közepén húzódó nagy kanyarban ezúttal Kossuth Lajos, Ady Endre vagy éppen József Attila homokból készült arcképe vár-e majd. Így találkoztam először Monostori Ferenc szobrászművész munkásságával, akinek monumentális homokszobrai egyre több helyen bukkannak fel az országban. Ezúttal az esztergomi Duna-parton készítette el Mátyás király mellszobrát. Erről beszélgettünk a művésszel.

 

Az egykori királyváros északi peremének a látványa már önmagában is lenyűgöző; az egyik oldalon a Duna vize, amelyet a Prímás-sziget oszt két ágra; a másikon pedig az érseki palota, mely fölött a várhegy magasodik, rajta a rekonstruált királyi vár és a klasszicista építészet remeke, a bazilika – Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház – robusztus tömege uralja a teret. A természetes és épített táj szépségeit pedig pár napja egy új látványosság is gazdagítja. Az esztergomi vár északi körbástyáján, a Melocco Miklós keze munkáját dicsérő, grandiózus Szent István megkoronázását ábrázoló szobor alatt nyúlik az ég felé Özicseli Hadzsi Ibrahim felújított dzsámijának a minaretje. Ezek szolgáltatják a hátterét az Erzsébet park legújabb szobrának, amely az elő­zőekkel ellentétben nem az örökkévalóságnak készült.

Az MCC Fesztre készített, csaknem négy méter magas Mátyás király-mellszobor alapanyaga ugyanis homok, amelyhez a művész munkái során semmilyen kötőanyagot nem használ, csupán vízzel locsolja. – Ez a jó a homokszobrászatban, hogy pár nap leforgása alatt monumentálist lehet alkotni; erre a hagyományos anyagok nem adnak lehetőséget – kezdi a beszélgetést Monostori Ferenc, aki azt sem bánja, hogy ezek az alkotások, ha nem is olyan gyorsan, mint ahogyan készülnek, de viszonylag hamar semmivé lesznek. Egy hete még csak negyvenöt köbméternyi, vagyis egy csaknem hetventonnás homokkupac jelezte, hogy valami készül a Duna-parton, mostanra pedig már Corvin Mátyás szigorú vonásait finomítgatja a szobrász. Mint mondja, csak az első fagy hatására kezd majd erodálódni a szobor, hiszen az alkotómunka elkezdése előtt a homokot egy ipari döngölőgéppel majdnem olyan sűrűre tömörítik, mintha homokkő lenne. Mátyás király esetében csak ez a fázis két napig tartott. Mikor a homok már kellőképp tömör, a művész az anyagot körbefogó kalodák lépcsőzetes lebontásával, felülről lefelé haladva faragja ki fokozatosan az alakot belőle.

– Performansz jellege van annak is, ahogy készül, és annak is, ahogy tönkremegy a szobor – mondja az alkotó, aki nemcsak a kész művet, hanem az alkotófolyamat minden fázisát megörökíti. A szobor készítésének említett jellegét az is erősíti, hogy az alkotás nem egy privát műteremben, hanem köztéren folyik; a szobrász ilyenkor mondhatni odaköltözik a helyszínre, így kora reggeltől napnyugtáig bárki nyomon követheti a munkafolyamatot, sőt még a művészt is megszólíthatja, bár saját bevallása szerint ha nagyon elkapja az alkotás heve, akkor általában fülhallgatót használ, hogy csak a munkára koncentrálhasson. – Egy kőszobor is tönkremegy, csak ahhoz kell tizenötezer év, itt viszont a szemünk láttára veszi újra birtokba a természet – fejti ki Monostori Ferenc, önmagát olyan figurális szobrászként határozva meg, aki kortárs realista stílusban alkot. Az eddigi munkáit felvonultató honlapján számos ezt bizonyító homokszoborral találkozhatunk; ilyen a babatestű, de öreg arcú Konfuciusz is, amely a művész szavai szerint már nem annyira könnyen emészthető alkotás, mint egy történelmi személyiség portréja, amelyből szintén számos napvilágot látott már. – Miután ­Konfuciusz arca szétesett, babaábrázatot kapott a test, a feje búbját pedig tollborzfűvel ültették be, aztán még a hó is ráesett – meséli a művész, aki szerint mindez olyan sokkoló külsőt adott a szobornak, hogy az embereket a hideg rázta tőle.

Ahogy az összes történelmi szereplő, Mátyás király megformázása előtt is megelőzte egyfajta elméleti felkészülés a tényleges alkotást. – Mindig megpróbálok teljesen belehelyezkedni abba, amit csinálok; utánaolvasok, a kort idéző zenéket hallgatok, anyagokat, ábrázolásokat gyűjtök – mondja, majd hozzáteszi, hogy Mátyás arckifejezését megragadni, valamint a háttérben meghúzódó érzelmeket a felszínre hozni azért volt nehéz, mert a korabeli grafikák, metszetek mind másként mutatják be a reneszánsz uralkodót. – Azt tudjuk csak biztosan, hogy az orra nagy volt – teszi hozzá viccesen. Majd komolyra fordítja a szót, és beavat abba, hogyan képzelte el azt a szigort, tekintélyt és műveltséget, amely egy olyan nagy királyból sugározhatott, aki újból Európa egyik vezető hatalmává tette a Magyar Királyságot katonai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. – Egyet sajnálok csak – mondja –, mégpedig azt, hogy Leonardót nem bízta meg egy arckép megfestésével annak idején.

Ahogy az elején említettem, egyre több monumentális homokszoborral találkozhatunk országszerte: az esztergomi Mátyást követően Csepelen készül egy Szent István-szobor, de a közeljövőben találkozhatunk Keszthelyen és Debrecenben is Monostori Ferenc művészetével. Saját bevallása szerint kezd visszatérni a bronzhoz mint alapanyaghoz, hamarosan kiállítása is nyílik Zsámbékon, ahol a legújabb kisplasztikáit mutatja be.

Borítókép: Havran Zoltán. Galéria: Monostori Ferenc

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.