Mielőtt belevágunk az érdekességek felsorolásába, elevenítsük föl a film történetét: az Actio Catholica mozgalom által tömegeket mozgató, de lelkeket pusztítóalkotásnak nevezett mű egy végzetes szerelmi háromszögről szól. A történet szerint Ralben Edit (Karády Katalin) és dr. Egry Iván (Jávor Pál) véletlenül ismerkednek meg, ám elsöprő szerelmi viszonyba bonyolódnak. Iván szeretné feleségül venni Editet, akivel egy titkos, budai bérleményben találkozgatnak, Edit ugyanis Ahrenberg gróf (Kamarás Gyula) jegyese. Természetesen Ivánnak is van jegyese: Nagy Józsa (Szörényi Éva), ám a férfi nem tud szabadulni az Edit iránt érzett végzetes szenvedélyétől. Iván végül úgy dönt, eldobja magától életet.
A botrányos mozi nemcsak egyes jeleneteinek fülledt erotikája miatt váltott ki heves indulatokat, de azért is, mert a maga korában mind a házasságon kívüli kapcsolat, mind az öngyilkosság kérdése tabutémának számított.
És akkor lássuk az érdekességeket!
1) A film alapjául Zilahy Lajos 1922-es azonos című regénye szolgált. A művet 31 évesen, mindössze nyolc nap leforgása alatt írta meg, de a film is rekordidő alatt, alig egy hónap munkával készült el.
2) Eredetileg 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezték filmre vinni a történetet.
3) Zilahy Polgár Tibor zeneszerzőt kérte fel a filmzene megalkotására; habár emberként nem kedvelték egymást, a másik művészetét kölcsönösen elismerték. Polgár dalszöveget is próbált írni hozzá, de végül nem lett elég jó, így Nadányi Zoltán költő egyik szerelmes versét használták fel – az eredeti szerző engedélye nélkül. Az Ez lett a vesztünk című dal hiába lett pillanatok alatt nagy sláger, Nadányi levetette az alkotók közül a nevét, amiért hozzájárulása nélkül nyúltak hozzá verséhez.
4) Újszerű jelenségként az alkotók ellentmondást hoztak létre a film címében és a történetében; oximoronként keveredik benne a természet ébredése és a halál szimbóluma.
5) A női főszereplő, Karády Katalin darabos, férfias mozgással és távolságtartó mimikával érte el, hogy megjelenése a kor ideáljával szemben ne a naiv női szépséget, hanem a megközelíthetetlen dívát, a végzet asszonyát testesítse meg.
6) Karády Katalin úgy érezte, a Halálos tavasz reménytelenségről szóló dalait énekelve hangot adhat a háborúellenes véleményének.
7) Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos egy budai mulatóban fedezte fel Karádyt. Nyugati mintára alkotta meg a „Karády-jelenséget”: a nyomtatott sajtót használva épített köré mítoszt. Volt ebben már tapasztalata, hiszen Hajmássy Ilonát Amerikában Ilona Massey néven olyan sikeressé tette, hogy a csillagát a mai napig őrzi Hollywood a hírességek sétányán.
8) A filmet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára elkészítettek egy boldog véggel záródó verziót.
A rendkívüli alkotást június 30-án, csütörtökön 13:45-től az M5 kulturális csatornán reklám és megszakítás nélkül tekintheti meg újra a közönség.
Borítókép: Két férfi és egy nő – tragédiával végződő szerelmi sokszög nyitja a magyar film noir-ok történetét (Forrás: MTVA Sajtó és Marketing Iroda)
