A szervezők tájékoztatása szerint a program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és 2000-2500 várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartaniuk Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.) Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. Hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, lisztet és virágföldet is használnak.
Esténként a vár egyik oldalán könnyűzenei koncertekkel – Majka és Curtis, a Kárpátia, az Ocho Macho, a The Carbonfools, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák fellépésével –, az erőd túlsó felén, a sátortáborban pedig hagyományőrző mulatozással várják a közönséget.
A programok – a várban és a várfürdőben megrendezett események kivételével – díjtalanul látogathatók.
A Gyulai végvári napok részletes programja megtalálható a szervező intézmény honlapján.
Borítókép: Jelenet a hadijátékból (Forrás: Gyulavára.hu)
