A többszörös díjnyertes német Ilka Franzmann által rendezett dokumentumfilm a My Land alapjaira építve a szereplők személyes történetein keresztül tárja fel a művészek kétségekkel teli napjait. A folyamatosan érkező drámai hírek kíséretében nemcsak a szereplők dilemmáit ismerhetjük meg, hanem egyéni sorsukat, hazájukhoz való viszonyukat, amit az előadás lenyűgöző felvételei, valamint a fellépések és a próbák hangulatképei foglalnak keretbe.
A filmben az artisták nyíltan beszélnek a bennük zajló folyamatokról, vívódásról – dühről, félelemről, tehetetlenségről – és arról, hogyan nyertek egyik napról a másikra teljesen új értelmet számukra az előadás szimbólumai és jelenetei. A kétségbeesés első reakciói után arra ébredtek rá, hogy számukra a művészet az az eszköz, mellyel hallathatják hangjukat. A darab hamar az Ukrajna iránti szeretet kifejezésévé formálódott át bennük, és legbensőbb érzéseiket színpadra állítva játszottak tovább a színpadon hazájukért.
A dokumentumfilm rendezője az előadás felvételét látva ajánlotta a német–francia tulajdonú ARTE európai kulturális televíziócsatorna figyelmébe a Recirquel és az ukrán artisták történetét. A csatorna vezetői pedig egyetlen nap alatt megvették a filmötletet. Ez az első alkalom, hogy az ARTE egy magyar kulturális produkcióról készített egész estés dokumentumfilmet. A stáb márciustól kezdve több hónapon át forgatott a művészekkel Franciaországban, Hollandiában és Magyarországon, a Müpában, illetve a Recirquel próbatermében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!