1. Mikrobarázdás lemez
A mikrobarázdás hanglemezt egy magyar származású szakembernek köszönhetjük: Goldmark Péter Károly az amerikai Columbia Recordsnál dolgozott fejlesztőmérnökként. Goldmark 1948-ban mutatta be találmányát, amely forradalmasította a zenerögzítést.
A hosszan játszó hanglemez megjelenése hatalmas lépés volt a zeneiparban és zenehallgatók számára is. A keskeny barázdák lehetővé tették hosszabb anyagok felvételét, így a könnyűzene széles körű megosztását is.
2. Színes televízió
Bár ma már LED-es képernyők nagyítják fel a koncertfellépők mozdulatait, a színes képlejátszás egyik nagyja is magyar volt. Nem kell új nevet megtanulnunk, hiszen az előző találmány kiötlőjének köszönhetjük a színes televíziót is, amelyet Goldmark Péter Károly 1940-ben tett közkinccsé. Ő rakta le a videomagnó alapjait is, amely a popkultúra fontos állomása volt, gondoljunk csak az 1990-es évek MTV-klipjeire, amelyeket nem győztünk kazettára rögzíteni.
3. Számítógép és a mikroprocesszor
A modern koncerttechnika elképzelhetetlen lenne számítógépek nélkül, melyek működési elvét Neumann János dolgozta ki. A munkája nyomán elkészült első teljesen digitális számítógép, az ENIAC 1945-ben készült el.
A Gróf András István néven anyakönyvezett, később Andy Grove-ként ismertté vált tudósnak és két társának köszönhetjük a mikroprocesszort, azaz a mikrocsipet, amelyet ma a számítógépekben, okostelefonokban és egyéb elektronikus eszközökben használunk. A cég, amelynek társtulajdonosa volt, 1971-ben jelentette meg a világ első, konzumer termékekbe szánt mikroprocesszorát, az Intel 4004-et, amelynek kifejlesztői között egy másik magyar származású mérnök is volt: Leslie L. Vadász, azaz Vadász László.
4. Szóda és fröccs
Szóda nélkül nem létezne a fesztiválok egyik kedvenc itala, a fröccs, amelyet a dinamó feltalálójának, Jedlik Ányosnak köszönhetünk. A bencés szerzetesnek hatalmas szerepe volt a nagyipari szikvízgyártás elindításában: négyfázisú szódavízgyártó gépet tervezett, amely a gyors vegyi bomlás előnyeit használta ki, és amely tökéletesebben, egyszerűbben és főleg olcsóbban fejlesztette a szénsavat, mint a korábbi eszközök. A legenda szerint a bencés szerzetes Fáy András fóti pincéjében mutatta be másik találmányát, a szódásüveget, amely azonnal lehetővé tette a bor lazítását. Az így készített hűsítő italt spriccnek nevezte, a szintén a társaságban lévő Vörömarty Mihálynak azonban nem tetszett a szó, helyette találta ki a fröccs kifejezést.
5. Bor
A fröccs másik hozzávalóját, a bort ugyan nem a magyarok találták fel, de egy honfitársunk nagy szerepet játszott abban, hogy nem tűnt el a föld színéről az isteni nedű.
Nemcsak a Tokaji borvidéket mentette meg Mathiász János szőlész az 1885 és 1890 között pusztító filoxérajárvány idején, de a világ legtöbb borvidékére eljutottak az általa nemesített tőkék, amelyek ellen tudtak állni a kártevőnek.
6. Közösségi média
A fesztiválozás egyik elengedhetetlen eleme a közösségi média: azon keresztül tájékozódunk, kapcsolódunk egymáshoz és osztjuk meg élményeinket. Az egyik legelső, évekkel a Facebook előtt indult közösségimédia-felületet, amelynek működése nagyon hasonló volt a mostani Face-hez, magyarok találták ki. Ez volt az iWiW, amelynek fénykorában, a 2000-es évek közepén másfél millió felhasználója volt.
7. mRNS-vakcina
A koronavírus-járvány az elmúlt két évben lehetetlenné tette a zenei fesztiválok és egyéb nagyszabású programok megvalósítását. Ahhoz, hogy újra biztonsággal lehessünk egymás közelében, szükség volt a járvány megfékezésére és a megfelelő védekezésre. Ezt tette lehetővé a magyar biológus, Karikó Katalin részvételével kifejlesztett találmány, az mRNS-vakcina.
