A kiállítást kedden nyitotta meg Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm alapítója és ügyvezető igazgatója, aki elmesélte, hogy a Mondák a magyar történelemből filmsorozatot harmincnyolc évvel ezelőtt javasolta a magyar televíziónak, s miután az ötletet elfogadták, Jankovics Marcellhez fordult.
– A sorozat születését megelőzte a Magyar népmesék elkészítése, kézenfekvőnek tűnt, hogy az új produkcióra is Marcell barátomat kérjem fel, aki a korábbi tapasztalatok alapján örömmel vállalta a feladatot.
Szinte fölrepültem a boldogságtól
– idézi Varga Zoltán A kecskeméti animációs film című könyvében Jankovics Marcell reakcióját a felkérésre. A megrendelő, az Iskolatelevízió főszerkesztője, Kelemen Endre tizenhárom 9-10 perces epizódot kért, amelyeket eredetileg beszélgetős műsorokba ágyazva mutattak be. A történész szakértők eszmecseréjét színesítette, illusztrálta a Jankovics Marcell-féle mondafeldolgozás-széria.
A sorozat bő fél évezred legfontosabb mondáit dolgozza föl. A IX. század második felétől a XV. századig kalauzolja a nézőket. Álmos vezér legendájával kezdődik és A fehér ló mondáján, a Szentgalleni kalandon, Lehel kürtjének mondáján keresztül elvezet egészen Mátyás királlyá választásáig.
A Magyar népmesék grafikai megformálásához hasonlóan a Mondák a magyar történelemből vizuális világa is nagyon egyedi és határozott. – Magától értetődőnek tűnt – mondta a megnyitón Mikulás Ferenc –, hogy középkori forrásra, Kálti Márk Képes krónikájára támaszkodjunk. Persze nemcsak a megformálás, de a tartalom is az ősi krónikákra épült. Anonymus Gestája, Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum és Kálti Márk Chronica Hungaroruma voltak a források, a feldolgozás során az alkotók azonban nagyban eltértek az eredeti szövegektől.
Sok esetben a modern történettudomány eredményeit szőtték bele a mesébe, máskor amolyan történelmi vízióként a Jankovics Marcell fantáziájában élő képeket tükrözték.
Szellemes megoldás, hogy mesélőként valamennyi történetben megjelenik Anonymus mester, aki olykor „távoli utódok”, azaz a XX. század történészeinek értékítéletét is beleszövi az elbeszélésbe.
A filmek zenei világának kidolgozása a Magyar népmesék sorozathoz hasonlóan a Kaláka együttes munkája.
Érdemes elmondani: a sorozat sikerén felbuzdulva felmerült, hogy az alkotógárda alaposabban is feldolgozhatná a magyar mondakincset, s elkezdődött egy újabb széria tervezése, amely kimondottan az Árpád-házi legendákra fókuszált. Ebből azonban csak két epizód készült el: A keresztesek Magyarországon és a III. Béla király című rész.
A most megnyílt kiállításon látható harminc nagy méretű kép az eredeti rajzok alapján készült, grafikai pontosságú fotó. Aki ellátogat a két hónapon át díjmentesen megtekinthető tárlatra, az Jankovics Marcell alkotó fantáziájának köszönhetően lélekhez szóló kiállítást nézhet végig.
