A készülő Csodaszarvasról már az év eleje óta lehet tudni. A nyilvánosságra került koncepcióterv szerint
legfontosabb ősi totemünk, amely állatalakban jelenik meg, hasonlóan a turulmadárhoz. A magyar mitológia legismertebb alakja, földi és égi szféra összekötője, az egység szimbóluma, irányt mutat a nemzetnek.
A dokumentációból az is kiderül, hogy a szobrász archaikus formában, de kortárs eszközökkel dolgozik, a szarvasmotívumot a pedig az úgynevezett zöldhalompusztai leleteken található ábrázolások inspirálták.
A szoborkompozíciót monumentálisra álmodta meg az alkotó. A talapzatként megjelenő bronzszikla 9,6 méter hosszú és 6,5 méter magas, a rajta álló Csodaszarvas szobor 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú lesz.
Az alkotás folyamatáról időről időre Facebook-posztot tesz közzé Szőke Gábor Miklós, akinek nevéhez egyébként olyan szobrok is kötődnek, mint a Fradi- pálya előtti monumentális sas, a vadászati világkiállításra készült hatalmas agancskapu vagy a Postapalotában megnyílt Pénzmúzeum új bejáratánál álló vagy inkább száguldó aranyvonat.
A nyáron, július 21-én posztolt fotón a bronzsziklát láthatták az érdeklődők, az augusztus 16-án közzétett képen pedig már a csaknem befejezett szarvas látszik.
A minap közzétett képe szerint pedig egy látványterv arról, hogyan is néz majd ki a végleges helyre felállított szobor.
A képekhez azt írta az alkotó:
Így fog kinézni a Csodaszarvas-szobrom, amely az egykori Posta – ma már Buda Palotaként ismert gyönyörű szecessziós épület kertjéből emelkedik majd hamarosan az égbe. A magyarok lélekvezető állatát egy bronzszikla tetejére képzeltem el, hogy szarvasteste – amelyet több ezer bronzlemezből hajlított „aranyszőr lemezből” alkottam meg – egybefonódjon az éggel, és éjszaka csillagképként ragyogjon.
Borítókép: A készülő szarvasszobor (Fotó: Facebook)
