Fudzsimoto Szunak a fő célja az volt, hogy természetnek és az építészetnek egyfajta egyvelegét hozza létre.
Mikor az előtető alatt sétáltam, olyan érzésem volt, mintha lebegne, rajta keresztül pedig lenyűgöző aranyfényt kapott a ház. Természetesen az átadás óta sok képet és videót láttam az épületről, de egészen más személyesen megtapasztalni, hogyan olvad bele a ház a természetbe, a park szövetébe
– számolt be élményeiről az épület tervezője.
Fudzsimoto Szu másik fontos célkitűzése az volt, hogy a ház invitáló legyen, látogatásra ösztönözzön, ezért az építész örömmel értesült arról, hogy a január végi megnyitás óta már sok százezren keresték fel a Magyar Zene Házát.
Mint elárulta, a Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Japánon kívül tervezett. Elmondása szerint az épület nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is.
Fudzsimoto Szu felhívta a figyelmet a tetőszerkezet alját díszítő, stilizált aranylevelekre, amelyekhez az inspirációt a Zeneakadémia épülete jelentette, annak belső tereiben ugyanis éppen az arany szín dominál. Ráadásul a Magyar Zene Háza körül folyamatosan változik a természet, amelynek színeihez kiválóan illik az arany, még a téli szürkeséget is áttöri.
A japán építész az épületet úgy gondolta ki, hogy az a Városliget folytatása legyen az építészet eszközeivel. Ezért is fontos elem például a tó felőli oldalon létrejött amfiteátrum, amely szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont, zöld környezetben.
Miután megtekintette az állandó zenetörténeti kiállítást, a Hangdómot, a könyvtárat, a koncerttermet és a pedagógiai tereket is, Fudzsimoto Szu elégedettségét fejezte ki a házat megtöltő tartalommal, azaz a programkínálattal kapcsolatban is.
Mint elmondta, az épületet úgy tervezte, hogy a koncertek, a kiállítások és a zenepedagógia külön szinteken hasonló hangsúlyt kapjanak, tapasztalatai szerint pedig az épület minden részét folyamatosan kihasználják, még az előteret is folyamatosan megtöltik a látogatók.
A japán tervező örömmel ismerte meg a Magyar Zene Háza tágabb környezetét is a Városligetben.
A park már akkor is gyönyörű volt, amikor először Budapesten jártam, de a szélén akkor még egy óriási, lebetonozott parkoló állt, a Magyar Zene Háza helyén pedig lepusztult épületek. Azóta maga a park is sokkal vonzóbb lett az új játszóterekkel, sétányokkal és egyéb fejlesztésekkel
– hangsúlyozta, majd hozzátette: tisztában van azzal, hogy a Liget Budapest projekt még nem zárult le, nem messze a Magyar Zene Házától a szintén japán SANAA tervei szerint épülhet fel az Új Nemzeti Galéria.
A SANAA-t vezető Szedzsima Kazujo és Nisizawa Rjúe egyaránt a barátaim, akik fantasztikus tervet készítettek ide, szintén nagy figyelemmel a természetre
– mondta.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta: Fudzsimoto Szu természetesen a távolból is végigkísérte a beruházást és számtalan döntést meghozott, messze felülmúlta azonban a várakozásait, amikor személyesen is megtapasztalhatta, milyen minőségben valósult meg a ház. Ezért a helyszínen köszönetét fejezte ki a magyar szakembereknek is, hiszen több mint száz magyar mérnök közreműködésével készülhetett el az épület. Fontos tudni, hogy a Magyar Zene Háza megvalósításához számtalan soha nem látott építészeti megoldást kellett kigondolni.
Ami itt megvalósult, az hibátlan lett. Mindezt visszaigazolja a ház által elnyert számtalan nemzetközi díj, és az is, hogy maga az építész is a legjobb épületei közé sorolja a Magyar Zene Házát
– fogalmazott a miniszteri biztos, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt hónapokban több mint félmillió látogató igazolta vissza Fudzsimoto vízióját.
Sokan azért kerekednek fel, akár külföldről is, mert a Magyar Zene Házával és a Néprajzi Múzeummal együtt a Városliget ekkora vonzerőt jelent. Ez egyértelműen arra biztat minket, hogy az új Nemzeti Galéria megvalósításával teljessé kell tenni a Liget Budapest projektet
– mondta el Baán László.
