Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója polihisztorként mutatta be az alkotót, tudniillik Sinkó István a festés mellett zenél (csellista a Miami Art zenekarban), továbbá művészeti írásokat publikál rangos folyóiratok hasábjain.
A tárlat kurátora, Kondor-Szilágyi Mária szólt arról, hogy az alkotó érdekes munkamódszerének megismertetése végett a vázlatokat szintén kiállították.
– A művész kiválasztja valamelyik saját fotóját, amit azután képzőművészeti eszközökkel továbbgondol. Például hibajavító festékkel megmunkálja a fénykép felületét. Következő lépésként felnagyítja a képet, s azon folytatja az alkotást, festékkel, pasztellel
– avatott be a kurátor Sinkó István sajátos technikájába, majd áttért a kiállítás címére. Mint fogalmazott, azért Jelenségek, mert a műalkotások minden látogató számára más-más jelenséget, jelentést hordoznak.
– Természetesen a módszert nem én találtam ki – szögezte le Sinkó István. – A vita hosszabb ideje tart, hogy meddig fotók és mikortól festmények vagy nyomatok. Én ezeket a munkákat képzőművészeti alkotásoknak, mi több, festményeknek gondolom.
Az alkotó a tárlat címéről is beszélt. – Amikor Szegő György felkért, tudtam, ezeket a munkákat szeretném kiállítani, a cím a Kondor-Szilágyi Máriával és képzőművész férjével, Kondor Attilával folytatott beszélgetéskor, mintegy aha!-élmény ötlött fel bennem.
Elmondta, hogy olyasmiket fényképez le, amelyek mellett mások elsétálnak.
– Igyekszem elkerülni, hogy történést, konkrét jelenséget mutassak be, illetve a fotókon megjelenő konkrétumokat igyekszem átformálni – magyarázta Sinkó István, aki példaként a tavalyi tűzijáték alapján készült munkáját hívta segítségül.
A fénykép a távoli füstgomolyagban még ragyogó robbanásokat örökítette meg. A festmény alján pedig, mint egy tükörkép a vízen, ismétlődik a kihunyni készülő fény.
A két első terem a művész legfrissebb alkotásait sorakoztatja fel, míg az utolsóban A japánkert árnyai című 2019-es sorozat látható. Sinkó István a kezdetekről elmesélte, hogy 2017-ben, a paksi művésztelepen alkotta az első efféle munkákat, amelyeket a rákövetkező esztendőben Szolnokon állított ki, akkor még kicsi, vázlat méretben. Ezekből született A japánkert árnyai sorozat.
– A Józsefvárosi Galériában kerültek először közönség elé, ahol a megnyitó után vitába bonyolódtak művész kollégáim, hogy nevezhetők-e festménynek a képek – emlékeztetett az alkotó, hozzáfűzve: ezt a vitát igyekeznek folytatni szeptember végén a Műcsarnokban.
Borítókép: részlet a kiállításból (Fotó: Bach Máté)
