Mozartban és Mahlerben a különbözőségek ellenére számos hasonlóságot találhatunk. Példaként említjük Bécs szeretetét, amely mindkettőjük számára sok örömöt és bánatot eredményezett. Közös bennük továbbá az is, hogy lelkes operarajongók voltak.
Bár Mahler nem írt operát, operaigazgató-karmesterként mindmáig ható eredményeket ért el Budapesten és Bécsben.
A Szent István Filharmonikusoknak 2005 óta állandó bérletsorozata van a Müpában, Stephanus hangversenysorozat néven. Eddig több mint hatvanezer nézője volt a klasszikus zenei előadásoknak. A hagyományőrző bérlet a zeneirodalom mesterművein, valamint izgalmas ritkaságain keresztül szólítja meg a közönséget.
A hangversenyeket hazai és nemzetközileg is elismert karmesterek dirigálják, többek között Baráti Kristóf, Kocsár Balázs, Kovács László, Medveczky Ádám, Sapszon Ferenc és Antal Mátyás.
Az október 2-i koncerten felcsendül Gustav Mahler: Das klagende Lied (A panaszos dal) című műve, amely az eredeti, háromtételes változat magyarországi ősbemutatója lesz.
Mahler szívesen vezényelte Mozart operáit, így többek között a Szöktetés a szerájbólt is. Alma Mahler szerint férje „megadta a jelet az egész világnak a Mozart-reneszánszra”. A salzburgi mester C-dúr fuvola-hárfaversenye 1778 nyarán, Párizsban született a fuvolajátékban jeleskedő Guines herceg és ügyesen hárfázó lánya, Marie-Louise-Philippine számára. A kompozíció Mozart egyik legnépszerűbb versenyműve.
Mahler A panaszos dal című kantátája komponálásakor az érettségijére készült.
„Első művem, amelyben megleltem magamat, egy mese, kórusra, szólistákra és zenekarra: A panaszos dal! Ezt tekintem op. 1-nek” – írta a szerző. A kantáta szövegét egy német mondagyűjtemény alapján Mahler állította össze: a történet gyökere egy Grimm-mese, Az éneklő csont, melynek főszereplője egy muzsikus, aki az erdőben talált emberi csontból fuvolát farag. Amikor megfújja, a hangszer emberi hangon elpanaszolja, hogy annak a férfinak a testéből származik, akit testvére nyereségvágyból meggyilkolt, hogy megkaparintsa az özvegy királyné kezét és a trónt. A muzsikus az esküvői lakomán felfedi a gaztettet.
A mű eredeti, háromtételes változata a szerző halála után huszonnégy évvel, 1935-ben, a bécsi rádióban hangzott el először, az első nyilvános előadásra pedig 1970-ben Londonban került sor, Pierre Boulez vezényletével, óriási sikerrel.
A mostani koncert hiánypótló, hiszen száznegyvenkét évvel a mű keletkezése után Magyarországon is megszólal A panaszos dal eredeti változata, benne a korábbi előadásokból kimaradt Erdei mese című varázslatos tétellel.
Antal Mátyás karmester a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1970-ben és 1971-ben fuvola és karnagy szakon diplomázott, majd a Brüsszeli Királyi Zeneakadémián folytatta karmesteri tanulmányait. Zenekari fuvolaművészi munkáját az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarában kezdte (1960–1967), majd a Magyar Állami Hangversenyzenekarnál folytatta, de hamarosan elindult karmesteri karrierje is. 1974-ben Mura Péter meghívására a Miskolci Szimfonikus Zenekar másodkarmestere lett, majd 1985-től a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekarnál dolgozott. 1983-ban a Budapesti Kórus kérésére elvállalta el az együttes karigazgatói posztját, és ezt 2002-ig látta el. 1986-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekarnál lett betanító karmester, majd 1990-tól a Nemzeti Filharmonikusoknál a Nemzeti Énekkar karigazgatója volt 2016-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. 2018-ban a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője lett. 1988-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, majd Egyetem tanára, de tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában és az akkori nevén Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában is.
A koncert szólistái: Ruskó Rózsa (fuvola), a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI tanára, valamint a Szent István Filharmonikusok zenekari művésze és Schunk Franciska (hárfa), aki a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a berlini Hochschule für Musik Hanns Eisler hallgatója volt. Jelenleg Lübeckben tanul mesterszakon.
Közreműködők: szoprán – Horti Lilla, alt – Schöck Atala, tenor – Szappanos Tibor, basszus – Haja Zsolt, fuvola – Ruskó Rózsa, hárfa – Schunk Franciska, Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán), Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd), Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán), Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara (karnagy: Makovecz Pál).
Borítókép: Antal Mátyás (Forrás: Szent István Filharmonikusok)
