időjárás 2°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo
A Szakcsi Lakatos Bélával írt nagyszabású zenemű, A tudás fája keletezéséről mesél Bolyki György

Megkérdőjelezhetetlen igazságok, megvédendő értékek

Magyar Nemzet
2022.10.17. 18:25 2022.10.17. 18:42
Megkérdőjelezhetetlen igazságok, megvédendő értékek

Tragikus, megrázó, mégis valahogy a misztikus mélységek felé mutató esemény volt Szakcsi Lakatos Béla halála, aki élete fő művének bemutatása után néhány nappal tért meg istenéhez. Örök értékekről beszélt, örök kérdéseket tett fel, időtlen zenét alkotott. S mintha csak arra várt volna, hogy befejezze az életművet lezáró munkáját, azután ragadta el őt a halál. A közös munkáról, a küldetéses zeneműről most Bolyki György, a misztériumjáték szövegének írója beszélt.

– Szakcsi Lakatos Béla a munka kezdetén mondott valami nagyon fontosat: hogy ennek az élete fő művének szánt misztériumjátéknak szerinte fontosabb lesz a szövege, mint a zenéje. Ami engem megütött, hiszen ő a világ legnagyobb jazzistáinak egyike volt, akit Kurtág György és Eötvös Péter is tisztelt, becsült – fogalmazott Bolyki György, amikor arról beszélt, mennyire jelentősnek érezte Szakcsi Lakatos Béla A tudás fája címen alkotott zeneművet. 
Az is kiderül a beszélgetésből, hogy a zeneszerző és a szövegíró könnyen és gyorsan egymásra hangolódott. 
– Van egy tanulmányom a Jelenések könyvéről, amelyet évekkel ezelőtt odaadtam Szakcsi Lakatos Bélának. És ezen a síkon, mivel ő komolyan hívő, bibliaolvasó ember volt, nagyon gyorsan egymásra találtunk. Megérezhette, hogy nem fogok mellébeszélni, és hogy minden leírt szavamnak meglesz az aranyfedezete. Meg azt, hogy igazán értem, mit szeretne, és azt fogom szolgálni a szöveggel – mesélte az interjúalany, hozzá téve, hogy ő is úgy érezte, megértette mit szeretne alkotótársa. 
 

Én nem a tartalmát, hanem a szívét értettem meg annak, amit ő akart, és hogy egymásra hangolódva meg tudtuk érezni, mit és hogyan kell tennünk. Hogy a szó legjobb értelmében együtt tudtunk gondolkodni, és hatottunk egymásra. Én javasoltam például, hogy a négy kép elé írjon Istent dicsőítő nyitányt, és ezzel értessük meg: teremtője soha nem fordul el az embertől, és a történelem során soha nem haragudott meg rá végleg.

Az interjú számos megrázó, vallomásos mondatot is tartalmaz. Ilyen, amikor Bolyki György arról beszél, milyen felemelőnek érezte a témát. – Harminc éven át színpadon voltam, sok ezer koncert van a hátam mögött, előadóként bejárhattam a világot. Nehéz volt olyan feladatot találnom, amely újra és igazán inspirálni tudott. De az, hogy egy ilyen nagy ívű műben szavakba foglalhatom, ahogyan Istenről gondolkodom, hogy a hitemet a mai emberiség problémáira vonatkoztatva megvallhatom, eddig még soha nem adatott meg, és ennél nagyszerűbb lehetőséget elképzelni sem tudtam – meséli.

 

A mű tartalmával kapcsolatban a szövegíró elmondja, hogy „Szakcsi Lakatos Béla alapgondolata az volt, hogy az emberiség válaszút elé kerülve sokszor dönthetett, és mindig a rossz mellett döntött. Szembefordult Istennel, aki megbüntette ezért. Drasztikusan, de mindig abból a célból, hogy visszafordulhasson, visszatérjen hozzá. Ma pedig ott tartunk, hogy a világunk miattunk lassan a végéhez közeledik. Az emberiség ma is döntés előtt áll.”
Az is kiderül a Kultúra.hu cikkéből, hogy a négy jelenetet, amely a bűnbeesés, az özönvíz, Bábel tornya és a jelenkor történetét dolgozza fel közösen alkották meg. 

Azt a szétgyűrűző folyamatot akartuk bemutatni, ahogyan először az első emberpár, aztán a családok, majd az egész társadalom, az emberiség szembefordul Istennel. Addig, hogy ma már sokan a létét is tagadják. A beszélgetéseink vitás pontjai arra vonatkoztak, hogy melyik szálat meddig folytassuk az ítéleteket követően és az Isten által adott új kezdetekre vonatkozóan

 – magyarázza Bolyki.

Egy érdekes epizódról is szó kerül: arról, vajon miért volt különösen fontos Szakcsi Lakatos Bélának az, hogy a gonosz szellemek leszálltak a földre, és emberek lányaitól születtek torzszülött gyermekeik. Az elfajzottak kérdése a vízözönhöz kapcsolódik, és Bolyki György szerint a jazz-zenész számára az isteni beavatkozás drasztikus voltát indokolták, hiszen „ezek a lények a Biblia szerint az emberek teljes kipusztítására törekedtek. Így az isteni ítélet, az özönvíz valójában az emberiség írmagjának megmentését és az őket sanyargató, gyilkoló démonfiak pusztulását célozta” – magyarázza.

Az újságíró szellemes kérdést is megfogalmaz, azt vetve föl, vajon nem tekinthető istenkísértésnek a zenemű, amely a „legegyetemesebb kérdésekben, a mai világ válságaiban, vagyis a legforróbb témákban (…) próbál rendet vágni. Egyfajta mindentudó, mindent átlátó, sőt a megoldást is ismerő, prófétai szerepbe helyezkedik.”
Bolyki György nagyon határozott választ ad a felvetésre: 

keresztény-konzervatív alapokra építve úgy gondoljuk, hogy vannak bizonyos sarokpontok az emberre, az emberiségre vonatkozóan. Megkérdőjelezhetetlen igazságok, megvédendő értékek, amelyeket a századik, majd a további generációknak is tovább kell adnunk. Veszedelmes tovább bontani az alapokat, amelyekre az egész kultúránk, azonosságtudatunk és végső soron a továbbélésünk, emberként való létezésünk épül.

A teljes beszélgetés ezen a linken olvasható

Borítókép: Bolyki György (Fotó: Kultúra.hu/Bielik István)

A tudás fája

Élete fő művét alkotta meg az elmúlt esztendőkben Szakcsi Lakatos Béla.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.