időjárás 14°C Amália 2022. október 7.
logo
Misztériumjáték született az emberiség tragikus döntéseiről

A tudás fája

Rácz András
2022.09.22. 06:20
A tudás fája

Élete fő művét alkotta meg az elmúlt esztendőkben Szakcsi Lakatos Béla. Így nyilatkozott a zeneszerző a sajtó képviselőinek azon a keddi bemutatón, amelyen A tudás fája címmel megjelent nagyszabású zenemű megszületésének körülményeiről meséltek az alkotók: a komponista mellett Bolyki György szövegíró és Farkas Mihály producer.

A most dupla CD-n kiadott misztérium­játék négy bibliai képben meséli el az emberiség sorsdöntő választásainak történetét. Ádám és Éva történetével kezdődik a darab, s azt a kérdést feszegeti, hogyan jutott el oda az első emberpár, hogy szembefordult Istennel. A következő képben Noét látjuk, aki hiába figyelmezteti az embereket, nem hisznek neki. – Ebben a részben van egy vitatott, de érdekes jelenség – mesélte a zeneszerző.

A Biblia beszél arról, hogy a gonosz szellemi lények lejöttek a földre és elvették az emberek leányait, a leszármazottaik pedig valamiféle torzszülöttek lettek. Mikor a darab készült, még nem gondoltuk, hogy ez a torzszülöttkeveredés ilyen aktuális lesz.


A folytatásban Nimród és a bábeli torony építői következnek, akiknek makacs elhatározását megint csak aktuálisnak látja az alkotó: – Már látjuk, hova vezet a globalizáció törekvése, amikor az emberek között nincsenek különbségek, s azt hiszik, képesek mindenek fölé emelkedni.

A negyedik rész azonban elszakad a bibliai tematikától, és a jelen vagy inkább a jövő jelenik meg valamiféle víziószerű képben. A jelenet három főalakja, három lány a korszellemnek ­megfelelően arról énekel, milyen csodálatos a világ. Legyőztük a betegséget. Legyőztük talán a halált is, miközben a kórus azt énekli, hogy béke van és biztonság. És miközben ezt éneklik, a halottak feltámadnak, és számonkérik a lányokon a földet, az életet, az emberi teljességet.

– Sokan azt mondják, hogy ez egy vallásos, hitbéli darab. De nem az – szögezte le Szakcsi Lakatos Béla. – Természetesen a keresztény világképen keresztül ábrázolja korunk nagy kérdéseit, de az üzenetet akárki megértheti.

Ha meghallgatja egy ateista, egy muzulmán, egy keresztény, egy látszólagos keresztény, egy zsidó, egy buddhista, mind meg fogja érteni

– mondja a szerző, és talán azt is hozzátehetjük, hogy mind szeretni is fogja.

Legalábbis erről biztosította az érdeklődőket Bolyki György, aki hosszan elemezte, mennyire dallamos, élvezetes zenét írt a mester.

– Nem olyan zenéről beszélünk, amit tizennégyen hajlandók meghallgatni Magyarországon. Ismerjük, hogy a kortárs zenének van az a vonulata, ahol szinte sportot űznek abból, hogy kiirtsák a koncerttermi közönséget. Egyes kortárs zenéket nehéz hallgatni, befogadni meg szinte lehetetlen. Mi azonban abban hiszünk, hogy a művész próbáljon olyan esztétikai minőséggel hozzájárulni az élethez, amit szívesen fogadnak az emberek. Ez a zene ilyen. Gyönyörű szép.

Mint elhangzott, a csaknem kétórás zeneműben megjelennek a dzsessz, a film- és a klasszikus zene elemei egyaránt, de még olyan műfajok is fel-felbukkannak, mint a rap vagy a pop. Az alkotói folyamat különlegességével kapcsolatban is mesélt érdekességeket a két szerző.

Szakcsi Lakatos Béla elmondta, hogy jó tizenöt évvel ezelőtt jutott eszébe az alapkoncepció, ami azóta formálódott benne. Maga a darab ötéves munka eredménye, de addig egyetlen hangjegyet sem jegyzett le, ameddig Bolyki György meg nem írta a szövegkönyvet.

Ezekre a versekre írta a zenét. Azt mondta, számára nem is képzelhető el másképp. – A szövegnek jelentése van. Azt kell tükröznie a zenének – mondta Szakcsi Lakatos.

A szövegírót leginkább a komponista munkája ejtette ámulatba. – Az a tudatosság, ahogy ennek a műnek a zenéje elkészült, nagyon meglepő volt számomra – mesélte. – 116 percről beszélünk, az ötezer oldal partitúra, kézzel írva. Nincs az a számítógép, ami képes lett volna úgy elrendezni a kottarészleteket, ahogyan Béla bácsi elrendezte a fejében. Volt, hogy valami eszébe jutott, leírta, mondjuk három sorban, majd a papír másik felére egy másik téma másik motívuma került, mert éppen arról beszélgettünk. Hogy ebből hogyan szerkesztett egységet, fel nem foghatom.

A művet a Nemzeti Filharmonikusok tagjaiból alakult Grazioso zenekar és énekkar játszotta fel, Alpaslan Ertüngealp vezényletével. A főszereplő a Sátán, akit Kökény Attila alakít. Istent egy tenorra (Csapó József) és két baritonra (Pintér Dömötör és Silló György Béla) írta a zeneszerző. – Nem jutott eszembe, hogy a mi Istenünk három személy. A zenei igény alakította így – mesélte a komponista. Ádám szerepét Dolhai Attila, Évát Malek Andrea, Noét Sasvári Sándor, Nimródot Horváth Ádám énekli.
A CD-megjelenés mellett 

a darab nyilvános ősbemutatója csütörtökön 16 órakor lesz a www.atudasfaja.hu oldalon, és a művet ezen a felületen a későbbiekben is ingyen elérhetővé teszik a közönség számára.

Bolyki György elmondta azt is, hogy tervezik A tudás fája színpadi bemutatóját, sőt filmes megvalósítását is, de egyelőre nem találtak megfelelő megoldást. – Tárgyalunk az Operaházzal, amelynek a mostani helyzetben sajnos számos előadást törölnie kellett repertoárjáról. Szeretnénk, ha készülne egy mozifilm is a műből, mivel arra törekszünk, hogy az minél nagyobb nyilvánosságot kapjon – fogalmazott a szövegíró, hozzátéve, hogy olyan alkotás született, ami nemcsak a magyar embereknek lehet fontos, de joggal tarthat igényt az nemzetközi közönség figyelmére is.

A Szikra Projekt gondozásában megjelent dupla CD producere Farkas Mihály volt, a lemez felvételét a kormány 87 millió forinttal támogatta.

Borítókép: Szakcsi Lakatos Béla (Fotó:Bach Máté)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.