időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo
Profétikus misztériumjátékot írt az emberiségről Szakcsi Lakatos Béla és Bolyki György

Hit nélkül nem lehet zenélni

Oszlányi Gyöngyvér
2022.09.09. 06:11 2022.09.10. 12:58
Hit nélkül nem lehet zenélni

Új zenei misztériumjátékkal készül Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész és zeneszerző, érdemes művész. A darab librettóját Bolyki György zenész, a Bolyki Brothers alapítótagja írta. A vallásos témájú zenei művet várhatóan jövőre, a művész nyolcvanadik születésnapja alkalmából mutatják be, a tervek szerint az Operában és a Müpában. A különleges darabról és készítésének körülményeiről Szakcsi Lakatos Bélával beszélgettünk.

– Tizenöt éve azon gondolkodom, hogy jó lenne egy olyan darabot írni, ami arról szól, hogy az emberiség mindig rosszat választott, és jó lenne, ha jól választana. Ahhoz, hogy mindenki értse, a Bibliához mentem vissza, a kezdethez, ahol az emberiség története kezdődött – mondta lapunknak Szakcsi Lakatos Béla a mű létrejöttének körülményeiről.

A hetvenfős zenekarra és negyvenfős kórusra írt darab alapjául tehát a Biblia szolgált a mélyen vallásos művésznek, aki másfél éven keresztül napi öt órát dolgozott a több mint ötszáz oldalas partitúra megalkotásán.

– Én még régi vágású emberként papírral és ceruzával írom a partitúrát – avatott be a részletekbe a művész, majd hozzátette: azért vették fel ezt a zenei misztériumjátékot, hogy megmaradjon az utókornak, és vissza lehessen hallgatni később is.

Keresztény ember vagyok, és azért imádkoztam, hogy sikerüljön a felvételt lemezre venni, mivel ez az életem nagy műve

– hangsúlyozta.

A darab témája az ember, aki évezredek óta rosszul dönt, és a döntéseinek van következménye, ezek a rossz választások pedig jelen korunkban is aktuálisak. És jó lenne, ha jól tudnánk választani, hogy elkerüljük a rosszat, és az emberek, a nézők döntsék el, hogy valóban létezik a jó döntésként a megmenekülés vagy a rossz esetében a pusztulás. A darab nincs befejezve, ezért a színházban teljes világosság lesz a nézőtéren, ahol a nézők egymásra néznek, és megkérdezik, hogy mi lesz most

– részletezte a darab befejezetlen végét Szakcsi Lakatos Béla.

Kiemelte, hogy a dzsessz világából jött ugyan, de ez a mű egy modern klasszikus zene, amin érzékelhető Sztravinszkij és Bartók zenéje, a dzsessz improvizációja és a szólisták áriáiban a musical hangzásvilága.

Akik hallották a darabot, mind azt mondták, hogy ez a zene, ami én vagyok, egy hallgatható modern zene

– mutatott rá a művész.

A darab jeleneteinek részletezésében kiemelte az édenkertjelenetet, ahol Seth, Ádám harmadik fia vissza akar menni Istenhez, és helyre akarja hozni korábbi rossz döntését. A második jelenet a vízözönről szól, ahol Noé jóslatát az esőről az emberiség nem vette komolyan, kinevették, de mégis csak egyedül ő menekül meg. Zárójelenetnek egy olyan zenét írt, amely által Isten megnyugtatja az embereket, hogy a rossz választásuk ellenére nem fogja további esővel büntetni őket.

A harmadik kép Nimród története, amely az emberek nagyravágyásáról szól. Ennek kapcsán egy régi közmondást említett a zeneszerző: – Az emberek az égben élő szellemvilágot nyilazták, óriás tornyot építettek, a Bábel tornyát, Isten pedig azzal büntette őket, hogy összezavarta az addig egy nyelvet beszélőket, és hetvenkét nyelvre osztotta az embereket.
A negyedik képet víziónak nevezte a zeneszerző. Ebben a jelenetben három szólista lány jeleníti meg az új világ hírnökeit, akik a békességről és a biztonságról énekelve hirdetik a világ békéjét, harmóniáját és biztonságát, eközben négy halott feltámad, és egyenként arról énekelnek, hogy hova jutott az emberiség, élhetetlen lesz a földön az élet, ha így folytatják – hangsúlyozta a zeneszerző.

A darabban a konfliktusokat és a népmesei hiedelmeket táncjelenetek formájában képzelte el Szakcsi Lakatos Béla, aki külön kiemelte, hogy milyen történelmi biblikus párhuzamok vannak mostani világunkban is. A táncok közül a legjelentősebbnek a vízözönbalettet emelte ki a szerző, ami a Noé-jelenetben látható majd.

A nefiliekre, a torszülöttekre, a három méter magas óriásokra külön kitért a zeneszerző mint a rossz útra tért angyalokra, akiknek a nevük is azt jelenti: a bukottak, s akik az emberiség lányait elrabolva próbáltak hatalomra jutni, mivel kiszorultak a mennyből Luciferrel együtt.
 

A mai világban is nagy kísértés és veszély leselkedik az emberiségre, és rajtunk áll, hogyan döntünk, melyik utat választjuk

– összegezte A tudás fája misztériumjáték kapcsán Szakcsi Lakatos Béla.

Borítókép: Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző (Fotó: Bach Máté)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.