Találkozunk az Y és a Z generációval a postán?

Felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen kapcsolata lehet az Y és a Z generációnak a postával, a levelezéssel? A levelezés és hírközlés történetének korai emlékeit őrző Postamúzeum pályázatot hirdetett pályakezdő, fiatal művészek számára, amelyben a kommunikáció változásaira keresték a választ az Y és a Z generáció nézőpontjából. A beérkező művekből időszaki tárlatot rendezett a Postamúzeum, amely október 15-től megtekinthető, sőt a tíz éve fennálló állandó kiállítás termeiben is vendégműveket állítottak ki.

Az e-mailek, a Facebook, az Instagram és a TikTok szinte teljesen átvette a papíralapú kommunikáció szerepét, de vajon milyen lesz így a jövőnk? Lesznek-e még szerelmes levelek, képeslapok a távoli rokonoktól, bélyeggyűjtemények a nagyszüleinknél? Melyek az internetes kommunikáció lelki hatásai? Vajon biztonságban érezhetjük-e az adatainkat? Mit jelent a XXI. században a levéltitok? Hogyan éli meg a családi, szerelmi, baráti viszonyokban a chates kapcsolattartást ez a korosztály? Lázadó az, aki papírra veti a gondolatait? A témával kapcsolatban szabad asszociációra hívták a jelentkezőket, de arra is kíváncsiak voltak a Postamúzeum munkatársai, ha egyszerűen csak olyan témák foglalkoztatták a pályázókat művészetükben, mint az üzenet, a titok, szavak, írás, vagy ha az online teret vagy a közösségi médiát alkotóelemként használták fel. A pályázat minden alkotóterület felé nyitott volt, médiumtól függetlenül szabaddá tették a jelentkezést.

A felhívásra 67 pályázat érkezett, a rendelkezésre álló kiállítóhelyre a zsűri, Don Tamás és Tayler Patrick nyolc művet válogatott be. A beérkező művekből időszaki kiállítást rendezett a Postamúzeum, amely szombattól tekinthető meg. 

A Postamúzeum évről évre időszaki kiállításokban mutatja be azokat a témákat, amelyek az állandó kiállítás anyagába hely hiányában csak érintőlegesen vagy nem kerültek be. A postai világnaphoz időzített, október közepén megnyíló új kiállítás azonban több szempontból is szakít a hagyományokkal. A Postamúzeum a kortárs képzőművészetet választotta hívószavának, ráadásul nemcsak az időszaki kiállítótérben, de az éppen tíz éve fennálló állandó kiállítás termeiben is vendégművek jelennek meg.

A Postamúzeum jövő év áprilisáig látható anyaga olyan műveket visz be az állandó kiállítás termeibe, amelyeknek más kontextusban nincs közük a postához. A képzőművészet segítségével az egyes termekben felvetett témák mellett olyan meghúzódó, nem kifejtett mellékgondolatokra szeretnék a figyelmet irányítani, mint például a mért idő fontossága a postai szolgáltatásban vagy az egyre inkább háttérbe szoruló kézírás gesztusának informatív jellege. 

Az egyik alapgondolat az, hogy a posta és a telefon egy információküldésen alapuló hálózat, amelynek szerkezete, azaz hogy milyen utakon valósul meg az információáramlás, mennyi emberi energia és logisztika teszi azt lehetővé, általában rejtve marad, hiszen a lakosságnak a postával kapcsolatban az a legfontosabb tudnivaló, hogy kitől kinek mi érkezik.

A céljától leválasztott és előtérbe helyezett utazás, transzport mindenki számára ismerős félállapotát Zsemlye Ildikó vonatos bronztájai és Szabó Ábel vonatablakból látott festménye teszi érzékelhetővé. A postahivatalba egy valódi óra helyére Faa Balázs videója került, amelyben egy megsokszorozott óralap a mutatók mozgásából fakadó, pulzáló körtáncot jár. A távíró, majd a telefon vezetékei fizikailag modellezik a társadalmat meghatározó, kiterjedt kapcsolati és információs hálót, amelyet majd a nevében is kifejező internet, azaz világháló szélesít ki, hogy onnantól egyre inkább használhassuk a „globális falu” kifejezést.

Ifj. Ficzek Ferenc és Németh Marcell művein művészi témává válik a kábelrengeteg, Kútvölgyi Szabó Áron pedig a minket meghatározó emlékek, impulzusok összegubancolódó hálózatát kísérli meg láthatóvá tenni. A Postamúzeum gyűjteményébe tartozó Mácsai István Kábelfektetés a Balzac utcában a föld alatti vezetékeket emeli középpontba. Érdekesség, hogy a festmény évtizedeken keresztül a raktárban pihent, és most két egymást követő helyszínen is bemutatásra kerül, a Kiscelli Múzeumban decemberben nyílik a festő életmű-kiállítása. A távbeszélés másik velejárója, a telefonkönyv akár művészi alapanyag is lehet, Matzon Ákos Bábel tornyára emlékeztető papírszobra akarva-akaratlan a korlátlan kommunikáció zűrzavarára is felhívja a figyelmet. Az említetteken kívül a látogató a mobilszobrairól ismert Haraszty István egy kisebb plasztikájával, Fábián Noémi személyes és bensőséges viaszképével, Fabricius Anna a kézbesítőket modelljéül választó fotójával találkozhatunk a technikatörténet emlékei között.

A kiállításokhoz kapcsolódva a Múzeumok őszi fesztiváljának részeként két eseményt is szervez a Postamúzeum: november 5-én 15 órától Fanzine-készítő workshopot tartanak, míg november 12-én 15 órától egy beszélgetésre várják az érdeklődőket Németh Marcell szobrásszal.

Borítókép: Kútvölgyi Szabó Áron alkotása (Forrás: Postamúzeum)