időjárás -2°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo
Színházi bemutató – Csehov: Sirály (egri Gárdonyi Géza Színház)

Vallomás a művészet lényegéről

Csejk Miklós
2022.10.17. 09:30 2022.11.16. 19:23
Vallomás a művészet lényegéről

Csehov Sirály című színdarabja, amelyet Blaskó Balázs rendezett az egri Gárdonyi Géza Színházban, arról szól, mennyire összekeveri a modern ember a szerelmet a vágyakozással, valamint arról, hogy mind a modern, mind a hagyományos értelemben vett színháznak van létjogosultsága. Egyik sem értéktelenebb a másiknál.

A Blaskó Balázs rendezte Sirály című színdarabban, amelyet az egri Gárdonyi Géza Színházban mutattak be, nagyon hangsúlyos, hogy a modern ember mennyire nem érti, miről is szól a szerelem. Vagy másként szólva: a modern ember nem tudja, hogyan lehet jól szeretni a másikat. A szerelmet összekeverjük a vágyakozással, pedig a darab nagyon fontos üzenete, hogy a szeretet lényegéhez nem sok közük van a viszonzatlan érzelmeknek. A szeretet ugyanis nem rombol szét maga körül mindent, nem okozza a másik ember halálát, nem használja ki a másikat önző céljaira.

 Csehov Sirálya negatív életvezetési mintákat mutat be arról, hogyan nem érdemes élni.

Az egri Gárdonyi Géza Színház előadása azért is nagyon izgalmas, mert bemutatja, hogy egyaránt létjogosultsága van a modern és a hagyományos színjátszásnak. Mindez nemcsak a Csehov által papírra vetett mondatok közötti mondanivalóból lesz világos, mert az előadás több nézőpontból is megközelíti a felvetést. A színdarabban vannak olyan színészek, akik a hagyományos eszköztárral és vannak, akik a modern kor emberére jellemző hangsúlyokkal játszanak, a néző mégsem érzi azt, hogy nem egységes, amit lát. 

Blaskó Balázs rendezése egyrészt a hagyományos színházra jellemző látványvilágot idézi meg, másrészt viszont olyan érzésünk lehet minden egyes jelenetnél, mintha állóképet látnánk. Ami kétségkívül modern megoldás, másrészről több alkalommal a nézők előtt alakítják át a színpadi díszleteket, vagyis a színházi előadás él némi kizökkentő effektussal is, ami szintén a modernre jellemző.

Misurák Tünde Nyinaként egészen elképesztő módon váltogatja játékát. Amikor a modern színházi előadást látjuk, vagyis azt, amelyet egy fiatal színdarabíró vetett papírra, és a színdarabon belüli színdarabként adnak elő a kertben, annyira magával ragadja a figyelmünket, hogy szinte levegőt is elfelejtünk venni. Tunyogi Péter – ő Dorn, az orvos – bár minimalista eszköztárral, de mégis olyan meggyő­zően van jelen a színpadon, hogy akkor is magára vonzza a tekintetet, amikor nem ő van a középpontban. Figurája egyébként Csehov szócsöve is egyben, ő mondja ki azt, amit az író gondol. Baranyi Péter Trigorinként, a híres drámaíróként kellőképpen hozza korunk értelmiségi figuráját nem kevés cinikus éllel, Kardos Kristóf pedig éppen annyira szenvedélyes Trepljov, amennyire az szükséges. Saárossy Kinga, aki Arkagyinát, a színésznő édesanyát játssza, inkább hagyományos színészi eszköztárral él, mégis egy igazán izgalmas modern nőt alakít a színpadon, míg Tóth Levente annyira élethűen mutatja be, milyen szánalmas egy papucsférj, hogy biztosan lesznek olyanok a nézők között, akik tanulnak a hibáiból.

Mindig izgalmas kérdés, hogy egy előadás során mit fog szimbolizálni a lelőtt sirály. Blaskó Balázs rendezésében az igazi, mély szeretetet, amely viszont a szerző által bemutatott világban nincsen jelen. 

Itt önző érdekek és vágyak mentén alakulnak ki a kapcsolatok, sem a nők, sem a férfiak nem igazán figyelnek a másikra, annyira fojtogató így a légkör, hogy mi, nézők azzal is szembesülünk, hogy a fiatalember teljesen értelmetlen halála sem változtat semmin, mert az egoizmus megmérgezett mindent és mindenkit.
Azt is látjuk, hogy nem ér sokat az anyai szeretet, ha egy sort sem képes elolvasni abból, amit fia a papírra vet, és nem érdemes azért a lányért meghalni, aki többre becsüli a sikeres idős írót, mint a még hangját kereső, ám őt igazán szerető fiatalt. Csehov ki is mondja a tanulságot: a nők nem bocsátják meg a sikertelenséget. Miközben pontosan tudjuk: a férfi lét lényegéhez tartozik, hogy számos sikertelenség vezet a valódi sikerig.

 Nyina bukása óriási tanulság lehet a modern kor emberének. Persze csak akkor, ha képes megérteni az egri előadás lényegét.

Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Gál Gábor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.