Szent Istvánról szóló hangversenyt rendeznek Székesfehérváron és Budapesten

Ezzel a műsorral a közreműködő zenei együttes, a Koncertmuzsika Zenekar fennállásának 100 éves évfordulóját is ünneplik.

Szent Istvánról és a Szent Koronáról szóló művekből összeállított hangversenyre kerül sor az államalapító nagy király városában, Székesfehérváron, a ciszterciek templomában.

Beethoven István király nyitányát, amit a szerző August von Kotzebue magyar vonatkozású darabjához írt, 1812. február 9-én mutatták be a pesti Német Színházban. A mester magyar témákat, így Bihari János egyik dallamát is felhasználta a műben.

 

Erkel Ferenc Magyar Cantatéját 1867-ben mutatták be, a szerző a kiegyezést beteljesítő koronázás alkalmára írta. A mű kezdete egy fohász Szűz Máriához, hogy fogadja kegyébe a Szent Koronát, és tartsa meg a magyar nemzetet.

Az István király Erkel utolsó operája, egy négyfelvonásos grandiózus zenedráma, ahogy egy német operakritikus minősítette, a nemzeti egység operája. Az Operaház megnyitására írta, de a próbák elhúzódása miatt csak fél évvel később, 1885. március 14-én mutatták be. Erkel többi operájától eltérően nem csupán egy politikusról szól, aki tragikus körülmények közt elbukik, hanem egy szentről, aki mindig a helyzetben a legjobb döntést hozza.

A nagyszabású operának most részletei hallhatók, koncertszerű előadásban. 

Az est karmestere, Csányi Valéria a mű jellemző részleteiből szerkesztett válogatást.

Az opera előjátékát, az országnagyok gyűlése előtti imát követően Imre herceget köszöntik anyja, Gizella udvarhölgyei. Az ifjú trónörökös hitvalló áriájában megvallja anyjának és Gellért püspöknek, hogy nem nősülhet meg, mert életét a Szűzanyának szenteli.

Közben az udvarban meghívnak mindenkit az esküvőre, a nép köszönti Imrét és jegyesét, Crescimirát, a horvát fejedelem lányát. Az udvar a nászéjszaka előtt búcsúzik az ifjú pártól, majd felcsendül a feleség szerelmes áriája. Imre szüzességi fogadalma azonban tiltja a szerelem beteljesedését, de ezt esküje szerint nem árulhatja el. Orseolo Péter herceg felhasználja az izzóan féltékeny Crescimirát a trónörökös eltávolítására saját uralmi törekvéseinek útjából, és Imrét megmérgezik. Mikor az ifjú asszony megtudja, hogy nem egy hűtlen férjet, hanem egy szentet ölt meg, ebbe beleőrül.

Ezenközben István király megütközik a pogányokkal, eloltja istenük, a Hadúr tüzét, és kegyelmet ad minden lázadónak. A csatából hazatérve szeretett fiát halva találja. Hírt kap, hogy a másik trónörököst, a pogány hitről megtért Vazult ártatlanul megölték, és őt magát is megpróbálják meggyilkolni. Amikor minden összeomlik körülötte, István király megbocsát ellenségeinek. Aggódva országa sorsán könyörög Istennek, mutassa meg a jövőt, hogy nem volt-e hiábavaló sok szenvedése, és megdicsőülve hal meg.

Ezzel a műsorral a közreműködő zenei együttes, a Koncertmuzsika Zenekar (Orchestra per Musica Conertante) fennállásának 100 éves évfordulóját is ünnepelhetik.

A zenekar karmestere 2015-től Csányi Valéria. A Zeneakadémián 1982-ben középiskolai énektanár és karvezető diplomát, majd karmesteri diplomát szerzett. 1983 óta az Operaház tagja, mint korrepetitor, és 1988-tól vezényel előadásokat. 

Munkája során szinte a teljes repertoárt betanította az énekkarnak és a szólistáknak. Az Operaház keretei között közel 650 előadást dirigált. Tíz éven keresztül vezényelte a táncművészeti végzős főiskolások vizsgakoncertjeit.

Csányi Valéria 2010 júliusában Komáromban a MÁV Szimfonikusokkal és operaházi szólistákkal eredeti formájában mutatta be Erkel István király című operáját, amely az ősbemutató óta, 125 év elteltével, ekkor hangzott el először.

 

A székesfehérvári hangversenyen a város félévszázados múltú Primavera Kórusával együtt az István Király Operakórus működik közre. 

Az énekkar több budapesti kórus tagjaiból alakult 2010-ben azzal a céllal, hogy részt vegyen az István király opera megszólaltatásában. 

Az együttes megalapítója és karigazgatója Somogyváry Ákos, akinek Erkel Ferenc anyai ágon a szépapja. Ezért felelősséggel ápolja a tehetségekkel gazdagon megáldott Erkel család zenei hagyatékát. Több mint negyedszázada foglalkozik Erkel Ferenc életművének felkutatásával, bemutatásával.

A székesfehérvári koncert másnapján, 2022. november 13-án vasárnap 16 órakor a Magyar Szentek templomában (Budapest XI. Magyar tudósok körútja 1.) hangzanak fel ismét a művek.

Borítókép: A budai Várnegyed Szentháromság terén felállított államalapító Szent István király lovas szobra (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)