Az opera előjátékát, az országnagyok gyűlése előtti imát követően Imre herceget köszöntik anyja, Gizella udvarhölgyei. Az ifjú trónörökös hitvalló áriájában megvallja anyjának és Gellért püspöknek, hogy nem nősülhet meg, mert életét a Szűzanyának szenteli.
Közben az udvarban meghívnak mindenkit az esküvőre, a nép köszönti Imrét és jegyesét, Crescimirát, a horvát fejedelem lányát. Az udvar a nászéjszaka előtt búcsúzik az ifjú pártól, majd felcsendül a feleség szerelmes áriája. Imre szüzességi fogadalma azonban tiltja a szerelem beteljesedését, de ezt esküje szerint nem árulhatja el. Orseolo Péter herceg felhasználja az izzóan féltékeny Crescimirát a trónörökös eltávolítására saját uralmi törekvéseinek útjából, és Imrét megmérgezik. Mikor az ifjú asszony megtudja, hogy nem egy hűtlen férjet, hanem egy szentet ölt meg, ebbe beleőrül.
Ezenközben István király megütközik a pogányokkal, eloltja istenük, a Hadúr tüzét, és kegyelmet ad minden lázadónak. A csatából hazatérve szeretett fiát halva találja. Hírt kap, hogy a másik trónörököst, a pogány hitről megtért Vazult ártatlanul megölték, és őt magát is megpróbálják meggyilkolni. Amikor minden összeomlik körülötte, István király megbocsát ellenségeinek. Aggódva országa sorsán könyörög Istennek, mutassa meg a jövőt, hogy nem volt-e hiábavaló sok szenvedése, és megdicsőülve hal meg.
Ezzel a műsorral a közreműködő zenei együttes, a Koncertmuzsika Zenekar (Orchestra per Musica Conertante) fennállásának 100 éves évfordulóját is ünnepelhetik.
A zenekar karmestere 2015-től Csányi Valéria. A Zeneakadémián 1982-ben középiskolai énektanár és karvezető diplomát, majd karmesteri diplomát szerzett. 1983 óta az Operaház tagja, mint korrepetitor, és 1988-tól vezényel előadásokat.
Munkája során szinte a teljes repertoárt betanította az énekkarnak és a szólistáknak. Az Operaház keretei között közel 650 előadást dirigált. Tíz éven keresztül vezényelte a táncművészeti végzős főiskolások vizsgakoncertjeit.
Csányi Valéria 2010 júliusában Komáromban a MÁV Szimfonikusokkal és operaházi szólistákkal eredeti formájában mutatta be Erkel István király című operáját, amely az ősbemutató óta, 125 év elteltével, ekkor hangzott el először.
A székesfehérvári hangversenyen a város félévszázados múltú Primavera Kórusával együtt az István Király Operakórus működik közre.
Az énekkar több budapesti kórus tagjaiból alakult 2010-ben azzal a céllal, hogy részt vegyen az István király opera megszólaltatásában.
Az együttes megalapítója és karigazgatója Somogyváry Ákos, akinek Erkel Ferenc anyai ágon a szépapja. Ezért felelősséggel ápolja a tehetségekkel gazdagon megáldott Erkel család zenei hagyatékát. Több mint negyedszázada foglalkozik Erkel Ferenc életművének felkutatásával, bemutatásával.
A székesfehérvári koncert másnapján, 2022. november 13-án vasárnap 16 órakor a Magyar Szentek templomában (Budapest XI. Magyar tudósok körútja 1.) hangzanak fel ismét a művek.
Borítókép: A budai Várnegyed Szentháromság terén felállított államalapító Szent István király lovas szobra (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
