Szokásos témagazdagságán belül ez alkalommal különlegességet is kínál nézőinek a Svenk ma esti műsora. Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet kutatási és gyűjteményi menedzsere mesél arról, hogyan találták meg a legrégebbi magyar némafilmet.
Mielőtt azonban átadnám a szót a szakembernek, hadd mondjam el, hogy a Nemzeti Filmintézet Nemzetközi mozgóképes hungarikakutatási programot indított a magyar és magyar vonatkozású filmtörténeti örökség felkutatására. A program célja, hogy megtalálja és bemutathatóvá tegye a magyar filmkincs elveszett vagy eddig ismeretlen alkotásait. Nos ebben a programban bukkant föl a sokáig elveszettnek gondolt Munkászubbony.
Kurutz Márton a ma este 22.50-kor kezdődő műsor vendégeként elmondja, hogy amikor 2017 legelején előkerült a film a holland archívumok mélyéről, azt hitték, hogy osztrák alkotás, hiszen az amszterdami EYE Filmmuseumban előkerült kópia dobozain és tekercsein a Zigeunerliebe felirat szerepelt, s így azt gyanították, Lehár operettjének történetét tartalmazza. De amint az osztrák filmtörténészek vetettek rá egy pillantást, kiderült, nem az övék. Így került képbe Magyarország, s az alaposabb vizsgálatok, illetve a Hangosfilm.hu filmtörténeti adatbázis alapján sikerült is azonosítani az első magyar játékfilmet.
Az adás vendége arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az egyik legkorábbi játékfilm. 1912-ben forgatták az első magyar nagyjátékfilmeket, ez pedig 1914 tavaszán készült. A huszadik vagy a huszonötödik lehet az elkészült filmek sorában, viszont ennél korábbi magyar nagyjátékfilm nem maradt fenn. Vagy legalábbis nem tud róla a filmtörténészek világa.
A munkászubbony sajtóbemutatójára 1915. január 12-én került sor, főszerepét Hegedűs Gyula játszotta, akiről nemcsak utca van elnevezve a Vígszínház mellett, hanem íme, film is készült vele. Másik fontos szereplő Szamosi Elza, aki ugyan rendkívül sikeres operaénekes volt, de itt cigánylányt játszik.
Mai szemmel nézve is izgalmas, fordulatos cselekményt mutat be
– fogalmaz Kurutz Márton.
A film Földes Imre novellája alapján készült. Az NFI Filmarchívumának leírása szerint: Horvai (Hegedűs Gyula), a gyáros elegánsan berendezett otthonában él feleségével (Hegedűsné Berzétey Ilona) és kislányával (Szakváry Vilma). Békés hétköznapjaikat egy névtelen levél érkezése zavarja meg, mely a gyár munkavezetőjének (Thury Elemér) visszaéléseiről számol be. Horvai személyesen vizsgálja ki az esetet, munkászubbonyt ölt, és beáll dolgozni a saját gyárába. A munkavezető megérzi, hogy valami nincs rendben az új munkással, besúgónak tartja, igyekszik minél gyorsabban megszabadulni tőle. Kazánrobbanást idéz elő, melynek elkövetésével Horvait vádolja. A történet másik szálán a gyárigazgató kalandba keveredik egy szép cigánylánnyal (Szamosi Elza).
Borítókép: Jelenet a filmből a kópia fényelése előtti képrestaurálási fázisból (Forrás: Nemzeti Filmintézet)
