2022 Lengyelországban a romantika éve. Kétszáz évvel ezelőtt jelent meg Vilnában Adam Mickiewicz korszakot nyitó verseskötete Balladák és románcok címmel. Kézenfekvőnek tekinthető, hogy a magyar tanszék a Petőfi-évfordulóval kapcsolta össze a rendezvényt. Ez arra is lehetőséget kínált a házigazdáknak, hogy az ország másik két hungarológiai tanszékét – Poznanból, illetve Krakkóból – is meghívják.
Mivel pedig a finn filológia a magyar tanszékekhez kapcsolódik, a finn romantika témái is megjelentek a konferencián. Sokszínű, jól szerkesztett egész lett így a tanácskozásból, középpontban Petőfi életművével.
Feltárult így előttünk a magyar romantika kivételes korszaka, amelynek bemutatásához a nyelvész kollégák is tanulságos mélyfúrásokkal járultak hozzá.
Nyomába eredtek a lengyelországi irodalmárok és nyelvészek az életmű utóéletének és kultuszának. Jó bevezető volt mindehhez Margócsy István átfogó előadása Petőfi fogadástörténetéről, melyet budapesti számítógépről kapcsolva követhettünk. Hansági Ágnes (Szegedi Egyetem) költőnk két prózai szövegét elemezte nemzetközi irodalmi kontextusban. Később tárgyszerű összefoglalást kaptunk arról, hogyan jelenik meg élete és pályája a legújabb magyar irodalomtörténeti földolgozásokban (Magdalena Roguska-Németh), hogy milyennek formálták alakját a Föltámadott a tenger című filmben a Rákosi-korszakban (Grzegorz Bubak, Krakkó). Jerzy Snopek volt budapesti nagykövet, a kitűnő irodalomtörténész és műfordító (költőnké is!) pedig – örök téma – Bem és Petőfi emberi kapcsolatáról beszélt, hogy miként érthette meg egymást az eléggé eltérő lélektani karakterű hadvezér és költő.
Három előadás alapján láthattuk talán a legjobban a mai varsói hungarológia új utakat kereső arcát, s olyan kutatási eredményeket rögzíthetett így a megfigyelő, amelyek a magyar filológiának valami újat adtak.
Petőfi munkásságának transzmedialitásáról beszélt Elzbieta Szawerdo, kultuszának sajátos dimenziójáról, arról, hogy miképpen jelent meg személye és életműve a különböző médiában. Alapos áttekintést kaptunk előadásából. Fontos megállapítása, hogy ilyenformán kel új életre az életmű, hiszen már nem csupán az iskola közvetíti, hanem rockoperák (mint például az 1988-as A költő visszatér), színházi és filmbeli adaptációk, happeningek, számítógépes játékok hatásával, s mindennek eredményeképpen életművének egyetemes jellegével szembesülhetünk. Gizinska Csilla pedig egy lengyel Petőfi-drámát mutatott be előadásában. Jan Marszalek fiatal lengyel költő 1975-ben járt irodalmi ösztöndíjjal Magyarországon, s nálunk kezdett anyagot gyűjteni Petőfi, azaz Ismét magyar lett a magyar című művéhez, melyet még abban az évben be is fejezett, ám cenzurális okokból nem tudta megjelentetni, s csak 2008-ban látott napvilágot.
A gazdag szakmai programot Háy János és Rozs Tamás A világköltészet Petőfi nevű szereplője című zenés előadása zárta. Frenetikus sikerű magyar nyelvű premier volt ez a varsói Dobra utca egyetemi tanácstermében. A költő élete – szövegben és dalban elbeszélve. Háy János lépett föl egyszerre mint előadó, színész és költő, néha pedig még mint a zene kísérője is. Csínján tudott bánni a nem mindig tudatosított, felfoghatatlanul sokféle Petőfi-életmű egyes darabjaival.
Borítókép: Petőfi Sándor portréja, Barabás Miklós litográfiája (Forrás: Wikipédia)
