Mi lett az év szava?

Európa több országában évről évre megszavazzák az év szavait. E példát követve Magyarországon a 2010-es években indult útjára a nyelvünk megismerése, a magyar kultúra szempontjából fontos törekvés, melyre négy – az év szava, antiszava, ifjúsági szava és költői szava – kategóriában várnak ajánlást a szakemberek. A kiválasztásában részt vett az ELTE BTK, Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Nyelvstraté­giai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazin­czy Műhelye.

Magyar Nemzet
2022. 12. 22. 6:11
railway station with trains at night in blue
railway station with trains at night in blue tone
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már hagyománnyá vált, hogy magyar nyelvészek egy csoportja kiválasztja az adott év legtöbbet használt, legkülönlegesebb szavait. 2022-ben az év szava talán kevésbé okoz meglepetést, hiszen a közéletben és a mindennapokban is sokat használtuk az ársapka szót. – Az ország alig keveredett ki a Covid által okozott nehézségekből, máris a nyakunkon van a háborúból kigyűrűző újabb válság, amely a szomszédunkban nemcsak iszonyú károkozással, hanem sok tízezer ember halálával is járt és jár. Magyarország, sőt egész Európa szembenéz a menekültválsággal, a megugrott inflációval, az elbizonytalanodással, amikor nem lehet tudni, mi következik. Az öreg kontinens országainak nagyon különböző kormányzatai eltérő vagy sok esetben mégis egybecsengő módszerekkel igyekeznek félig-meddig úrrá lenni a helyzeten – mondja Balogh F. András germanista. 

A tág eszköztár egyik eleme az ársapka lett, azaz a maximált hatósági ár. Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a ­2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok. Magyarországon az üzemanyagok esetében nagy népszerűségre tett szert az ársapka, ezért erre a termékre saját változat keletkezett, az olajsapka

 – tette hozzá.

 

A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket 

– magyarázza Minya Károly nyelvész az év antiszavának választott hangemberkedés szó jelentését. Ez a tevékenység a kommenthuszárokra, a megmondóemberekre és a fotelforradalmárokra jellemző, számukra csak fekete-fehér, igen-nem létezik, átmenet és árnyalat nem. A billentyűzet-Toldik mindig mindenre tudják a választ, és a cselekedet helyett mindig megmondják, hogy kinek mit kellene tennie… Fogjuk meg és vigyétek, majd én megmondom, hogyan! Óriási a cselekvés és a szavak közti különbség. A lájkmesterek vátesznek és lángoszlopnak képzelik magukat, miközben „osztják az észt”.

 A hangemberkedés kiemelkedő színtere az internetes fórum, ahol nem kell a szemébe nézni annak, akihez szólunk. Elegendő a verbális kielégülés, a valódi küzdelemhez már nincs bátorság. Mindezt természetesen lehet szóban is végezni, a fodrásznál vagy a kocsmapultot támasztva, a lényeg, hogy lehet rágni a gumicsontot.


Pölcz Ádám nyelvész szerint nem szokatlan a nyelvben az, ha egy márkanévből ige válik: ilyen volt a fénymásológépeket gyártó Xerox nevéből a xeroxol (fénymásol), a Facebook nevéből a facebookozik, azaz használja, pörgeti a Facebookot, és ilyen az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből a flexel, amelynek jelentése, hogy sarokcsiszolót használ, sarokcsiszol. Az sem szokatlan, hogy az ifjúsági nyelvben és a szlengben a szavak a köznyelvitől eltérő jelentést kapnak: benéz (téved, rosszul mér föl egy helyzetet), oltás (csipkelődés, gúnyolódás), király (nagyon jó, szuper). 

Az év ifjúsági szavának választott flexel igénk mindkét előbb említett kategóriába beletartozik, jelentése az ifjúsági nyelvben pedig gyökeresen eltér a köznyelvitől: valaki kérkedik, felvág valamivel, menőzik. A flexel csak néhány éve adatolható ebben a jelentésében, mivel a felvágásra, menőzésre okot adó elektronikai vagy ruházati termékek nagyfokú gyarapodásával került be igazán a használatba. A flexelés terepe még a családi kapcsolatokra hivatkozás, az anyagiakkal való kérkedés, célja pedig a valóságtól eltérő, kedvezőbb társadalmi helyzet megmutatása is lehet 

– emeli ki a kutató.


A szintén nyelvész Balázs Géza az év költői szaváról rántotta le a képzeletbeli leplet, mely idén nem más, mint az árnyvonat. Mint mondja, ezt a szót egy korszakjellemző, élményszerű versből választották ki:
– 2022-ben Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, klasszikus versformában született verséből vettük az árnyvonat szót mint költői találmányt, egyedi szóalkotást, amely daktilus, ha magánhangzó áll utána. A versben megidézett kamaszkor jelenetei a Szolnok, Cegléd, Abony háromszögben: váróterem, busz, dohányzás, diszkó nélküli este, nyugati autók, lecke, parvós (parvovírusos) kiskutya, kamaszszerelem. A versben megidézett kamaszkor jellemzői: messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott, és végkicsengésként jelenik meg a költői árnyvonat: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor.” 

Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz. A szó maga bevonzza az aranyvonat szavunkat is, mely szerepel Kosztolányi egyik versében (Kanada földjén valahol / egy aranyvonat zakatol), de a szakrális vonatkozású, 1938-as aranyvonatot is, mely a Szent Jobbot hordozta körül az országban. Acsai Roland (1975) Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, 2022-ben az ötvenéves Somogy folyóirat pályázatán különdíjat kapott.

 

Borítókép: Vasútállomás (Fotó: 123RF)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.