Már egy éve zajlanak a munkálatok a veszprémi várnegyedben. A tervek szerint 2025-re teljesen elkészül a Veszprémi Érsekség által elkezdett fejlesztés, amely 18 egyházi tulajdonú műemlék épületet érint, és mintegy 250 éve, a barokk kor óta nem látott léptékű beruházást jelent. A keresztény hit és a kultúra összhangban van egymással, hiszen a kereszténység nélkül nem élvezhetnénk annak a kultúrának a gyümölcseit, amely a magyar és az európai hagyomány alapköve. A Veszprémi Főegyházmegye különleges eseménnyel készült az Európa kulturális fővárosa programsorozat megnyitójára, a megújuló Várhegy két különleges helyszínét mutatják be.
Túrát vezetünk az égbe, és a földre hozzuk a mennyországot. Elfeledett kőszobrok és pompás mennyezetképek titkait fejtjük meg, múltjuk nyomait kutatjuk és meglepő nézőpontokból mutatjuk meg őket
– olvashatjuk a tájékoztatót.
Nagy Veronika művészettörténész, a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója mutatta be a nevezetességeket a sajtó képviselőinek. Az egyik állomás a Szentháromság-szobor, amely 1750 óta áll a Várhegyen, a főszékesegyház előtt. A helyén korábban szűk utcácskák, kis házak sorakoztak. A szoborcsoporttal együtt kialakított téren gyűltek össze az emberek, az oltáránál miséket mondtak, körmeneteket tartottak.
A török uralom, a folyamatos harcok után Veszprém újjászületésének emléke és egyben a kereszténység győzelmi jelképe lett a szobor.
Az akkori katolikus püspök, Padányi Biró Márton azért szorgalmazta a Szentháromság tiszteletét, mert ez a protestánsok számára is elfogadható hitigazság, így a keresztény felekezetek közös nevezője lehetett. Ugyanakkor jól megkülönböztette őket a nemrég elűzött török hódítók muszlim vallásától.
A tizenöt méter magas kőépítmény része egy oltár, tizennégy életnagyságú és tizenöt kisebb figura, valamint hat dombormű és számos aranyozott fémapplikáció. Anyaga a környéken bányászott puha mészkő volt, aminek legnagyobb ellensége a víz. Sokszor kellett javítani, 1991-ben azonban a nagyon sérült szobrok helyére rekonstrukciókat helyeztek. Az eredeti szobrok azóta nem láthatók. Tavaly az egész építményt restaurálták, a felszivárgó nedvesség problémáját is megoldották, és minden kőfelületet védőréteggel vontak be. A munka most az eredeti szobrok konzerválásával folytatódik, aminek első lépéseként a ferences templomba szállították őket.
A templom berendezését is restaurálják, ezért egyszerre alkalmas egy ideiglenes műhelynek és a barokk szobrok méltó bemutatására is. Az angyalok és szentek szobrai évtizedekig pihentek távol a Szentháromságtól, most viszont újra az eredetihez hasonló kontextusban, barokk környezetben, de egy modern installáció által jelennek meg. Az útvonal része a Várhegy egyik legszebb tere, az érseki palota barokk kápolnája. A hétvégén egy állvány segítségével közelről látható lesz a mennyezetkép. A művészettörténész elmondása szerint a vizsgálatok kiderítették, hogy festője, Johann Ignaz Cimbal itt egy különleges technikát alkalmazott: temperát használt a vakolaton, és úgy dolgozott, mintha vászonra festene, végül az egész képet lelakkozta. Így érte el, hogy a színek a freskókhoz képest sokkal telítettebbek lettek. Mint mondta, a különleges technika – a vakolatra festett temperakép – nagy kihívást jelent a restaurátoroknak.
Borítókép: A várnegyed is bekapcsolódik az Európa kulturális fővárosa programsorozatba (Fotó: Havran Zoltán)
