„Hazajáró szemmel, szubjektív objektívünkkel tekintünk körbe történelmi hazánkon. Azt is igyekszünk meglátni és láttatni, amit a kulisszák mögött, a felszín alatt, a föld felett és a fizikai világon túl megtapasztaltunk. Minden egyes pillanatkép örökre a lélekbe vésődött emlékeket őriz. A képekhez a műsorból származó idézetek is kapcsolódnak, amelyek együttesen vezetik végig az olvasót a Hazajáró kalandos túráin.”– olvashatjuk a stáb ajánlását könyvükhöz.
A Magas-Tátrától a székelyföldi havasokig a Hazajáró album harmadik kötetében
A Képes albumsorozat harmadik kötete a műsor harmadik évadának 2013 júniusa és 2014 májusa között forgatott 33 epizódjának pillanatképeit örökítette meg. Hagyományaikhoz hűen egy szűk esztendő alatt a Magas-Tátrától a székelyföldi havasokig bebarangolták a történelmi Magyarország elcsatolt vidékeit.
A csodálatos felvételek mellett rövid tájékoztató szövegek igazítják el az olvasót a táj szépségeiben és felidézik a régi elődök feljegyzéseit, az adott térséghez köthető gondolatait.
Mint az előszóban megfogalmazták, göröngyös úton jártak, amely leírhatatlan tájakon vezet, „összeköti az eget a földdel, az országépítő őseinket az utódokkal, akik ma is őrzik a hitet és a reményt, hogy lesz még magyar tavasz idebent, a Kárpátok ölében”. „Széttépve és összetörten, és mégis élünk. Mert voltak, vannak és lesznek, akik helytől és időtől, kortól és körülményektől függetlenül tettre váltják a gondolatot, hogy a múlt kínjaiból és a jelen küzdelmeiből cselekvő hittel jövőt teremtsenek.” – fogalmaz az előszó.
Érzelmileg is megérint a műsor
Bán János köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar televízióban olyan szellemiségű és olyan tartalmú műsor, mint a Hazajáró, párját ritkítja még most is. – Büszkék vagyunk arra, hogy ez a sorozat él, és újabb és újabb évadban tud csodákat mutatni nekünk. Valami olyat, ami nemcsak az ismereteinket bővíti, hanem érzelmileg is megérint – mondta az M5 csatornaigazgatója.
Toót-Holló Tamás vette át a szót, és kiemelte, hogy a műsor lélektől lélekig ér, és ez az érzés a gazdag képanyagú köteten keresztül is átsugárzik.
Imponáló az a művelődéstörténeti beágyazottság, irodalmiság, amivel a tájakat, az embereket bemutatjátok, és az a szeretet, ami körülvesz benneteket
– hangsúlyozta az író.
A beszélgetés során az alkotók megosztották élményeiket, beszéltek útjaikról, küldetésükről. Elmondták többek között, hogy a honismereti turizmusnak milyen gazdag múltja és gazdag irodalma van, amely 1945-ben megszakadt. A Hazajáró Egylet mottója is ez: „Honismeret nélkül nincs hazaszeretet”, ami, mint kiemelték, fordítva is igaz: a hazai tájat nem lehet úgy járni, hogy ne lenne hozzá érzelmi kötődésük. Céljuk a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítése a honismeret és a turizmus eszközeivel, a kárpáti természetjárás hagyományainak éltetése. Serkenteni kívánják az elszakított területekre történő kirándulásokat, az ott élő magyarokkal való testvéri, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését, az egymásra találást.
Nagyon jó érzés, amikor olyan embereket hozunk össze, akik a műsor miatt ismerik meg egymást. A Hazajáró Egylet is valahol erről szól, hogy ezeket az informális baráti szálakat formálisan is összekötjük, és így a Trianon által elszakított vérereket újra egyesítjük
– mondta Moys Zoltán.
A megmaradás tüzét őrzik
Toót-Holló Tamás megjegyezte, hogy minden tájegységben találkoznak egy-egy igaz magyar emberrel, aki kalauzuk, a hagyományok, a helyi történelem jó ismerője, aki megtartja magyarságát, sokszor szórványban. Kérdése az volt, hogy találják meg ezeket az embereket.
– Eleinte még nem voltak meg azok a kapcsolataink, akikhez fordulhattunk, így felkerestük a helyi lelkészt – mondta Kenyeres Oszkár, hozzátéve: amikor a szórványok szórványában járunk, sokszor a Gondviselés vezet el bennünket olyan emberekhez, akiket egymás között Tűzőrzőknek hívunk, hisz ha ők nem őriznék például az apró kis mezőségi faluban a megmaradás tüzét, megszűnne a magyar lélek.
Nemrég Bólyán beszélgettünk lelkészekkel, akik annak ellenére, hogy 10-15 lélek van bejegyezve a gyülekezetbe, optimistán beszéltek a jövőről. Ezek a találkozások nagyon sok erőt adnak
– tette hozzá Jakab Sándor.
Moys Zoltánnak, a Hazajáró műsor rendezőjének felvetettük a könyvbemutató után, hogy ők is Tűzőrzők.
Nagyon megtisztelő, de mi krónikások vagyunk, közszolgálati feladatot látunk el a televízióban
– mondta határozottan.
– Talán az az érdemünk, hogy a létező valóságot mutatjuk be. Nem kreáljuk a megmaradást, hanem amit látunk és tapasztalunk a Tűzőrzőkről, azt megörökítjük, hogy minél többen példát vehessenek erről. De mégis, gyakran nemcsak passzív módon vagyunk részesei az eseményeknek, hanem alakítóivá is tudunk válni a megmaradásnak, ami nagy felelősséggel jár – mondta, majd hozzátette: Azt tapasztaljuk, hogy sok helyen a műsorunk kapcsán indul be a magyar élet, amely már haldoklott. A szórvány az, ami a legveszélyeztetettebb. Sok olyan vidéken járunk, amelyek mind turisztikailag, mind nemzetpolitikai szempontból is árnyékban vannak. Ezekre a régiókra is szeretnénk fényt vetíteni, ahol kiváló emberekkel találkozunk. A Tűzőrzőknek ott van a legnagyobb szerepük, mert sok olyan hellyel találkozunk, ahol nyolc-tíz falura egy ilyen ember jut. Sokszor látjuk, hogy ezen az egy emberen múlik egy mikrorégiónak a jövője. Ha egyet sem találunk, ott nagyon hamar „mint oldott kéve, széthull nemzetünk”.
Sokszor azt látjuk, hogy a helyiek sem tudják, milyen kincsek veszik körül őket.
Legyen az egy kis szurdok, egy Árpád-kori templom, a műsorban szembesülnek értékeikkel. Az otthonmaradásnak egyfajta mozgatórugója lehet ez is – emelte ki.
„Még áll a Kárpát büszke gránit arca/ E gránit ölben egy a sors örökre”– énekelte Sziva Balázs, a Romer Akusztik frontembere a rendezvényen.
A könyvet a Hazajáró Egyleten keresztül vásárolhatják meg.
