Lélekbe vésődött emlékek a Hazajáró albumban + képgaléria

Megjelent a Hazajáró című honismereti turisztikai magazinműsor harmadik képeskönyve, amely a Hazajáró végtelen útjának egy-egy elkapott pillanatát örökíti meg. A Hazajáró album bemutatóját és a 2022-es Hazajáró Kupa díjátadóját tartották csütörtök este a Magyarországi Kárpát Egyesület budapesti székhelyén. Az album a Kárpát-medence 33 tájegységére kalauzolja el az olvasót, a műsor harmadik évadának a Magas-Tátrától a Hagymás-hegységig tartó epizódjain kíséri végig a stábot. A könyvbemutatón köszöntőt mondott Bán János író, az M5 csatornaigazgatója, majd Toót-Holló Tamás író, lapunk főszerkesztője beszélgetett a Hazajáró alkotóival, Jakab Sándorral, Kenyeres Oszkárral és Moys Zoltánnal. A rendezvényen fellépett a Romer Akusztik.

Fotó: Teknős Miklós

A beszélgetés során az alkotók megosztották élményeiket, beszéltek útjaikról, küldetésükről. Elmondták többek között, hogy a honismereti turizmusnak milyen gazdag múltja és gazdag irodalma van, amely 1945-ben megszakadt. A Hazajáró Egylet mottója is ez: „Honismeret nélkül nincs hazaszeretet”, ami, mint kiemelték, fordítva is igaz: a hazai tájat nem lehet úgy járni, hogy ne lenne hozzá érzelmi kötődésük. Céljuk a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítése a honismeret és a turizmus eszközeivel, a kárpáti természetjárás hagyományainak éltetése. Serkenteni kívánják az elszakított területekre történő kirándulásokat, az ott élő magyarokkal való testvéri, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését, az egymásra találást.

Nagyon jó érzés, amikor olyan embereket hozunk össze, akik a műsor miatt ismerik meg egymást. A Hazajáró Egylet is valahol erről szól, hogy ezeket az informális baráti szálakat formálisan is összekötjük, és így a Trianon által elszakított vérereket újra egyesítjük

– mondta Moys Zoltán.

A megmaradás tüzét őrzik

Toót-Holló Tamás megjegyezte, hogy minden tájegységben találkoznak egy-egy igaz magyar emberrel, aki kalauzuk, a hagyományok, a helyi történelem jó ismerője, aki megtartja magyarságát, sokszor szórványban. Kérdése az volt, hogy találják meg ezeket az embereket.

 – Eleinte még nem voltak meg azok a kapcsolataink, akikhez fordulhattunk, így felkerestük a helyi lelkészt – mondta Kenyeres Oszkár, hozzátéve: amikor a szórványok szórványában járunk, sokszor a Gondviselés vezet el bennünket olyan emberekhez, akiket egymás között Tűzőrzőknek hívunk, hisz ha ők nem őriznék például az apró kis mezőségi faluban a megmaradás tüzét, megszűnne a magyar lélek.

Nemrég Bólyán beszélgettünk lelkészekkel, akik annak ellenére, hogy 10-15 lélek van bejegyezve a gyülekezetbe, optimistán beszéltek a jövőről. Ezek a találkozások nagyon sok erőt adnak

– tette hozzá Jakab Sándor.

Moys Zoltánnak, a Hazajáró műsor rendezőjének felvetettük a könyvbemutató után, hogy ők is Tűzőrzők.

Nagyon megtisztelő, de mi krónikások vagyunk, közszolgálati feladatot látunk el a televízióban

– mondta határozottan.

– Talán az az érdemünk, hogy a létező valóságot mutatjuk be. Nem kreáljuk a megmaradást, hanem amit látunk és tapasztalunk a Tűzőrzőkről, azt megörökítjük, hogy minél többen példát vehessenek erről. De mégis, gyakran nemcsak passzív módon vagyunk részesei az eseményeknek, hanem alakítóivá is tudunk válni a megmaradásnak, ami nagy felelősséggel jár – mondta, majd hozzátette: Azt tapasztaljuk, hogy sok helyen a műsorunk kapcsán indul be a magyar élet, amely már haldoklott. A szórvány az, ami a legveszélyeztetettebb. Sok olyan vidéken járunk, amelyek mind turisztikailag, mind nemzetpolitikai szempontból is árnyékban vannak. Ezekre a régiókra is szeretnénk fényt vetíteni, ahol kiváló emberekkel találkozunk. A Tűzőrzőknek ott van a legnagyobb szerepük, mert sok olyan hellyel találkozunk, ahol nyolc-tíz falura egy ilyen ember jut. Sokszor látjuk, hogy ezen az egy emberen múlik egy mikrorégiónak a jövője. Ha egyet sem találunk, ott nagyon hamar „mint oldott kéve, széthull nemzetünk”. 

Sokszor azt látjuk, hogy a helyiek sem tudják, milyen kincsek veszik körül őket.

Legyen az egy kis szurdok, egy Árpád-kori templom, a műsorban szembesülnek értékeikkel. Az otthonmaradásnak egyfajta mozgatórugója lehet ez is – emelte ki.

„Még áll a Kárpát büszke gránit arca/ E gránit ölben egy a sors örökre”– énekelte Sziva Balázs, a Romer Akusztik frontembere a rendezvényen. 

A könyvet a Hazajáró Egyleten keresztül vásárolhatják meg.

Borítókép: A Hazajáró album bemutatójának résztvevői (Fotó: Teknős Miklós)