Csupa finom, elegáns anyagot, ruhadarabot, használati tárgyat és egyéb népművészeti műtárgyakat láthatunk egymás mellett, ha végigjárjuk a Sisi és a népművészet – A csipke vonzásában című tárlatot, amely a Hagyományok Háza Kallós Zoltán Termében nyílt meg. Czingel Szilvia néprajzkutató, az intézmény Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának vezetője, a kiállítás kurátora a sajtóbejáráson elmondta, hogy a tárlat összeállításával azt szerették volna bemutatni, hogy a főúri, arisztokrata hölgyeknek milyen fontos szerep jutott a népművészet újrafelfedezésében.
Sisi 1881-ben az Országos nőipari kiállításon látott először kalotaszegi bokályokat, varrottasokat, és ennek hatására megbízta felolvasónőjét, Ferenczy Idát, hogy a Hofburgban egy magyaros szobát rendeztessen be neki. Ferenczy kapcsolatba lépett Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelkával, „Kalotaszeg nagyasszonyával”, hogy viseleteket, lepedőket, varrottasokat gyűjtsön a magyaros szobába, és kelengyéket állítson össze Sisi leányainak.
Ám Ferenczy Ida nem volt néprajzkutató, így meglehetősen eklektikus, már-már giccsbe hajló magyar szobát rendezett be a királynénak.
Az erről szóló első tudósítás a Vasárnapi Újságban jelent meg, amit a tárlaton kivetítve lehet elolvasni, sőt néhány fotó is megörökítette. Sisi telefonon tartotta a kapcsolatot Ferenczy Idával, így a kiállításon közelebbről szemügyre vehetünk egy korabeli telefont, de a mezőtúri fazekasság is megjelenik. Badár Balázs fazekasmester kifejezetten az úri, arisztokrata réteg megrendelésére készítette a munkáit, s valószínűsíthető, hogy a királyi pár a Millenniumi Kiállításon vásárolt Badártól egy díszkerámia szettet.
Csipkéket, hímzéseket és ruharekonstrukciókat is bemutat a Sisi és a népművészet című kiállítás
A háziipar fejlesztése munkalehetőséget is jelentett: királyi rendelettel huszonöt szövőszéket küldtek a Monarchia különböző falvaiba, ezáltal az ottani asszonyok megélhetéshez is jutottak – olvashatjuk a tárlat ismertetőjében. A kezdeményezéshez egyre többen csatlakoztak: Izabella főhercegné, Frigyes főherceg felesége például a Ciffer környékén lévő szlovák falvakban alapított háziipari, hímző egyleteket. Itt is előkerültek a ládákból a régi hímzések, szőttesek, amik készítését az asszonyok újratanulták. Izabella főhercegné emellett szenvedélyes fényképész is volt, az első női fotográfusok egyike, aki eleinte családjáról, majd Mezőkövesdről készített fotósorozatot.
A kiállítás azt is bemutatja, hogy a Sisi és a főúri, arisztokrata hölgy réteg által a kor divatja szerint a legértékesebb brüsszeli központokban készíttetett csipkék hogyan kerültek át a népviseletbe, s hogyan hatottak a népművészet díszítő motívumaira.
A terem közepén, egy különleges varrógép-installáción a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum anyagát, köztük csipkéket és különféle hímzéseket is láthatunk, amelyek mellett érdemes megfigyelni a parasztasszonyok pauszpapírra rajzolt, eddig még be nem mutatott hímzésmintáit. Olyan matyó és kalotaszegi textilek kerültek a vitrinekbe, amelyek az eredeti minták alapján a Háziipari Szövetkezetben készültek. A kor hangulatát pedig korabeli magyar muzsikával, újságcikkekkel, archív fotókkal és filmfelvételekkel idézik meg.
Megcsodálhatjuk a szebbnél szebb, Sisi által viselt eredeti csipkéket, amelyek a Gödöllői királyi kastélyból és a Magyar Nemzeti Múzeumból érkeztek.
Emellett a tárlat anyagában három ruharekonstrukció is helyet kapott, köztük Sisi koronázási ruhája, amelybe eredetileg húsz kiló ezüst szálat hímeztek. A koronázási ceremónia után a ruhát szétvágták, s miseruhákat készítettek belőle, amelyeket a Veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban és a Mátyás-templomban őriznek.
A nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kiállítás június 25-ig látogatható.
