Húsvét öröme megoldásra vezet

Egy éve kezdődött a történelmi léptékű fejlesztés kivitelezése a veszprémi várnegyedben, nagycsütörtöktől pedig ismét látogatható a Szent Mihály-főszékesegyház, a húsvéti liturgikus eseményeket már a megújult főtemplomban tartják. Udvardy György veszprémi érsekkel beszélgettünk a húsvét jelentőségéről és a várnegyed felújítási munkálatairól a nagyhét kezdetén.

Fotó: Nagy Lajos

– Veszprémben a várnegyed szinte egy önálló városrészt jelent. Érdekes sajátosság, hogy az itt található épületek nemcsak számottevő történelmi és kulturális értéket képviselnek, hanem jelentős részben a főegyházmegye tulajdonában vannak. Ezek működtetése, fenntartása, illetve funkcióinak meghatározása is a mi feladatunk. Rendkívül hálásak vagyunk az állami támogatásért, hiszen ennek segítségével sikerül komoly evangelizációs, kulturális és turisztikai beruházást végrehajtani, mégpedig egységes szempontok alapján. Főegyházmegyénk alapvető küldetése az evangélium hirdetése. Őseink hite a jövő reménye. Ez a legfőbb szempontunk, ezért az épületek funkcióit is úgy alakítottuk ki, hogy ezt a célt szolgálják. Ezzel együtt a professzionálisan megújított terek mind a város lakóinak, mind az ideérkezőknek örömet jelentenek.

– Hogyan éli meg ennek a hatalmas projektnek a vezetését? Hogyan tud a lelki életére koncentrálni, illetve a pasztorális feladatokat miként tudja ellátni?

– A főpásztor feladata az egyház küldetéséből eredően kormányzói, tanítói és megszentelői feladat. Az én esetemben ez most kiegészül a várprojekt-beruházás irányításával. Ezt csak kiváló munkatársak segítségével tudom megtenni, és óriási jelentősége van annak is, hogy a feladatokat világos prioritási sorrend alapján határozzam meg. Kialakítottunk egy hatékony kommunikációs rendszert, amely mind a beszámolásra, mind pedig a tájékoztatásra lehetőséget biztosít. Ez sokat segít a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban egyaránt. A várprojekt csak egy feladat a többi között, és nem csak Veszprém várára korlátozódnak a beruházások, hiszen az elmúlt években több mint száz fejlesztés indult el az egyházmegyében. Természetesen mindenekelőtt a lelki életemre és a lelkipásztori tevékenységre fordítom a figyelmet: katekézisek, lelkigyakorlatok tartásával és a közösségek látogatásával. Előfordul, hogy hétvégente akár négy programom is van, a helyi plébániaközösségekben közösen ünneplünk. 
– Az elmúlt időszakban nagy érzelmi hullámokat vert a székesegyház felújítása. Hogy látja ezt a kérdést? 
– Csupán egy szűk csoport fogalmazott meg kritikát, többnyire a szükséges információk hiányában vagy éppen minimális felkészültség birtokában, sajnos néha minősíthetetlen hangnemet megütve, a valódi párbeszéd lehetőségét kizárva. Ezt a kisebbségi véleményt aztán szakmai segítséggel mesterségesen felhangosították a kommunikációs térben. Azt tapasztalom, a hívők jelentős többsége viszont nagy örömmel és érdeklődéssel várta a megújult székesegyház liturgikus funkcióba vételét, és nagyon szeretne itt a hitben növekedni, a katolikus közösséget erősíteni. Egy vezetőnek persze minden kritikus véleményt figyelembe kell vennie. Azt viszont nem engedhetjük meg, hogy a város lakóinak, a híveknek az örömét zavarkeltéssel bárki is elvegye. Húsvét öröme és ereje ebben a kérdésben is megoldásra fog vezetni.

A főszékesegyház története és állapota

A főszékesegyház építtetése Boldog Gizella nevéhez köthető. Az építkezést 1030–1040 között kezdhették meg. Az épületet az évszázadok alatt számos alkalommal átalakították. A mostani felújítást a főszékesegyház rossz műszaki állapota indokolta. A tetőszerkezete a 2000-s évek elejére elöregedett, állandóvá váltak a beázások. Az évek során a falakba jutó víz oldottsó-tartalma, valamint a falszerkezet anyagából kioldott sótartalom a száradási ciklusok során kivált, kikristályosodott. Ez a visszatérő folyamat a falszerkezeteket és falfelületet károsította. A mostani beruházással ezt a problémát is orvosolták a további állagromlás megakadályozása érdekében. Részben elkészültek a Szent Mihály-főszékesegyház új, színes üvegablakai, és megújult a főszékesegyház különleges hangszere is. A mintegy 12 tonnás orgonához 2333 darab síp tartozik, a legnagyobb 5,2 méter, a legkisebb mindössze 3,5 milliméteres. A szentélyben látható a főszékesegyház új oltára, melyet egy mintegy öttonnás ónixtömbből faragtak ki olasz szakemberek.

 Borítókép: A megújult Szent Mihály-főszékesegyház belső tere (Fotó: Nagy Lajos)