Mintegy száz videó és háromezer műtárgy jutott el a Ludwig Múzeum két évvel ezelőtti magyar filmtörténeti kiállítására – számos ezek közül hagyatékokból, de többségük filmstúdiókból érkezett – amit a Nemzeti Filmintézet digitalizált és weboldalon elérhetővé tett. A Nagylátószög.nfi.hu oldalon a magyar film napjától látható a tárlat.
– Szerettük volna, ha ez a filmtörténeti utazás tovább tud állni és megmaradhat. Azt gondolom, hogy az általános műveltség része kell legyen a magyar film – mondta Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója a virtuális kiállítást bemutató sajtónapon. Hozzátette, hogy hosszú távú terveik között szerepel, hogy állandó kiállítás formájában egy filmmúzeumban megtekinthető legyen a teljes anyag.
Koltai Lajos Kossuth-díjas, Európai filmdíjas és kétszeres David di Donatello-díjas, Oscar-jelölt operatőr és filmrendező arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kiállítás utat mutat, és az egyedülálló filmtörténeti hagyományt őrzi meg.
– Néhány nappal ezelőtt operatőrdíjakat adtunk ki, és amikor a halottakról megemlékeztünk, megfogalmazódott bennem egy gondolat. Vajon feltettük- e időben a kérdéseket a megfelelő embereknek a szakmából? A magyar film hihetetlenül gazdag, minden benne van a filmtörténetünkben, ami érték. Ez a kiállítás azokra a kérdésekre is választ ad, amiket mi annak idején nem tettünk időben fel a nagyoknak. Lehetőség arra, hogy pótoljon dolgokat, amelyek kérdések maradtak.
A virtuális tárlatot egy éven keresztül készítették elő, majd a Ludwig Múzeum nyolcszáz négyzetméterén állították, csaknem negyvenezer ember látta. Az ígéret szerint a digitalizálást követően, tudásanyaga folyamatosan bővülni fog.
Kurucz Márton filmtörténész, kutató rövid tárlatvezetésén elmondta, hogy a magyar film első negyven évéről sokáig nem volt szabad beszélni, így ezekből az évtizedekből hatalmas hiánypótlásra volt szükség. A dokumentáció megmutatja, hogy világszínvonalú, exportképes volt akkor a magyar film. Ennek az eredménye, hogy máig előkerülnek filmek a korai időszakból.
A virtuális kiállítóteret egy timeline kíséri végig, ami pontosan nyomon követhetővé teszi, hogy mely időszakban mennyi nagyjátékfilm készült. Külön téma a kezdeti néma- majd a hangosfilm időszakának magyar filmművészete, 1945-ös fordulatig. Önálló fejezet a ’45 utáni áldatlan időszak, amikor a németek által félig kifosztott filmgyárak, elhurcolt eszközök hatása a magyar filmre. Mégis ebben az időszakban elkészül A tanítónő (Keleti Márton, 1945) amellyel a magyar film eljut Cannes-ba. A politika és a film kapcsolata külön teret kapott, a pártállami rendszer szigorát szemléltetik, megmutatják azokat a filmeket amelyek a rostán fennakadtak. A Balázs Béla Stúdió munkássága és története a tárlat önálló fejezete, csakúgy, mint a magyar filmesek a nagyvilágban elért eredményei és itt nemcsak a széles körben ismert szakemberekre fókuszáltak, hanem az itthon kevésbé ismertekre is.
A weboldallal amolyan hibrid műfaj születik, aminek segítségével lehetőség lesz arra, hogy múzeumi online tartalomnak, vetítőteremben szervezzenek tárlatvezetést.
Az Exhibit Online kreatív csapata, amely egyébként a Szépművészeti Múzeum virtuális kiállításain is dolgozik, valósághű térélményt alkottak, módszerükkel a múzeumlátogatás valóságos hatását érik el.
A Nemzeti Filmintézet vezérigazgatója, Pál Ákos elmondta, hogy a magyar mozgóképművészet egészének – múltjának, jelenének és jövőjének – ápolását vállalták, a weboldal fejlesztése is ezeket a célokat szolgálja.
– Klasszikus filmjeinket felújítjuk, egyben digitalizáljuk, és mindenkinek elérhetővé tesszük. A filmfinanszírozás mellett stúdiókat adunk ki, javítjuk a jogszabályi környezetet és a magyar filmek disztribúcióját is segítjük. 2021-ben a 218 milliárd forintot elérte az ágazatban regisztrált költések összege. Felmértük, hogy óriási az igény a szakemberekre, több mint ezer szakembert képeztünk, és igyekszünk a fiatalokat is a filmszektorba csábítani – fogalmazott.
Borítókép: A kiállítás plakátja (Forrás: NFI)
