– A legnehezebb feladat volt, hogy a kezdőpont és a végpont ekkora távolságot ölel fel, a fekete-fehér analóg s a digitális színes felvételek közti törést nem lehet elfedni – árulta el Salát Zalán Péter. – Így azt tudatosan vállaltuk.
– Régen volt fekete-fehér és színes film, ezekre lehetett fényképezni, nem lehetett mást tenni. Azután a digitális technika kiszorította a fekete-fehér fotókat. A technikával együtt persze az ember stílusa is sokat változott ötvenöt év alatt – magyarázta a Korniss Péter, s szólt az exponálás fontosságáról: amikor az ember megnyomja a gombot, abba belesűrűsödik minden, hogyan nevelték, mit gondol a világról, a dolgokról, amik előtte vannak.
A gombnyomás egy folyamat befejeződése. Ezért nem lehet objektív a riportfotográfus sem
– fűzte hozzá.
Orosz István felütötte a könyvet az 1973-ban készült Falusi iskolások című felvételnél. A képen a térdig érő sáros úton kelnek át a diákok.
– Ez a kép jó ábrázolja a folyamatot, amiről beszéltem: azzal kezdődött, hogy ott voltam velük az iskolában, majd elkísértem őket. A pillanatban összesűrűsödik az út, az a másfél óra oda és másfél vissza, amit a lányoknak nap mint nap meg kellett tenniük, amit megtettem én is velük – foglalta össze Korniss Péter.
Hajdú Áron, a Bookart Kiadó vezetője bemutatta a kedvenc képét. – Egy színes fotó, ami egy kapára támaszkodó, gyönyörű szép kezű hölgyet ábrázol – fogalmazott.
A fényképről Korniss Péter elárulta: Széken még a hatvanas évek legvégén is kézi szerszámokkal dolgoztak a nők a földeken, nem csoda, ha halálosan kimerültek a nap végére – amit szintén felvétel őriz, s amely fotográfiát megtekinthetjük a Várfok Galéria kiállításán.
Borítókép: Orosz István és Korniss Péter (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!