A bukovinai székelyeket 1941-ben magyar–román egyezmény alapján telepítették le a Bácskában, ahonnan 1944-ben a jugoszláv előrenyomulás elől menekültek Magyarországra. 1945-ben – részben a kitelepített németség helyén – Tolnában, Baranyában és Bács-Kiskunban találtak új otthonra. Hőgyészen mintegy 90 székely család telepedett le.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében azt mondta: a bukovinai székelyek annak köszönhetik azt, hogy itt lehetnek, hogy őseik kiálltak az identitásuk, magyarságuk, hitük mellett.
Hálásak lehetünk a sorsnak, hogy közösen ünnepelhetjük azt, hogy 1941, 1945–46, a letelepedés, a haza után végre házunk is van
– tette hozzá a bukovinai székely származású politikus.
A hőgyészi székelyek nemcsak a közösségi házat, hanem a közösség együvé tartozását is ünnepelik – jegyezte meg.
Kitartottunk, és a kitartásnak mindig megvannak a gyümölcsei, akik szorgalmasan, becsületesen dolgoznak, azoknak a hálaadás is megadatik. A mai nap a hálaadásé, büszkék lehetünk az eredményekre
– fogalmazott.
Beszélt arról, hogy a Hőgyészi Székely Kör a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének egyik motorja. Az egyesület és tánccsoportja számtalan sikert aratott Magyarországon és külföldön egyaránt, Sebestyén Ádám és Muharay Elemér díjat is kapott.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, a közösségi házban bemutatott, Emelt fővel című kiállítás rendezője elmondta, a tárlat a bukovinai székelyek 1941-es hazatelepítésének évfordulójára készült.
A bukovinai székelyek elvándorlása már a 19. század végén elkezdődött, ennek köszönhető, hogy otthon érzik magukat a Székelyföldön, Moldvában, a Bácskában, az Al-Dunánál, Dél- és Észak-Erdélyben és a világ sok részén.
Ez a szétszórtság soha nem jelentette azt, hogy beolvadunk a többségi nemzetbe, mindig hűek maradtunk a székely–magyar öntudathoz
– fogalmazott.
A 250 éves, csaknem 200 négyzetméteres közösségi házban, amelyet Keresztes Andor, a pécsi egyházmegye székely referense áldott meg, közösségi teret, táncpróbatermet, kiállítóhelyiséget, viseletraktárat alakítottak ki. Az átadásra Tolnából, és az ország távolabbi, bukovinai székely származásúak által is lakott településekről, többek között Vasútról is érkeztek vendégek.
Az Emelt fővel című tárlat a bukovinai székelyek történetét mutatja be tablókon a madéfalvi veszedelemtől a népcsoport 1944-es hazatéréséig. Külön helyiségben tárják a közönség elé az egyesület tárgygyűjteményét, javarészt eredeti viseleteket, bútorokat – vetett ágyat, bölcsőt –, valamint a hőgyészi székelyektől származó fotókat, hazatelepítő, honosító okiratokat.
Borítókép: Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója beszédet mond a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő székely kör közösségi házának az átadóünnepségén Hőgyészen (Fotó: MTI/Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság)
