A Debreceni Egyetemen több mint hetven éve alakult meg a Néprajzi Tanszék, ezzel szinte azonos időben indult el az akadémiai kutatócsoport, amely ma az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) részeként működik. A Néprajzi Tanszéken a hallgatók az alapképzés elsajátításától egészen a PhD-fokozat megszerzéséig folytathatnak tanulmányokat.
Meghatározó küldetésünk a közösségek tárgyi-szellemi életének, örökségének értő elemzése, a kulturális folyamatok tudományos értelmezése,
ugyanakkor komoly kihívásnak tekintjük a következő generáció nevelését, amelyhez elengedhetetlen az értékek létrehozásának megismertetése. Ehhez járul hozzá a mostani, határon átívelő konferencia is – mondta köszöntőjében Nagy Éva, a DE BTK Néprajti Tanszék helyettes vezetője.
A sorozat márciusban az elmélet és praxis, intézményi keretek, oktatás és „örökségesítés” témakörét járta körbe. Az április 26–28-i esemény középpontjában pedig a tánckultúra antropológiája és művészetelméleti kontextusai állnak, kitérve a táncantropológia és a művészetelméleti megközelítések közös pontjaira, ugyanakkor az előadások az elméleti problémák mellett a gyakorlati alkalmazással is foglalkoznak.
A rendezvény zárónapján a tánckutató doktoranduszok is lehetőséget kaptak arra, hogy megosszák a tudományos életpálya korai szakaszával kapcsolatos tapasztalataikat a résztvevőkkel.
A programsorozat A tradicionális tánckultúra antropológiája címmel május végén újabb háromnapos találkozóval zárul.
A három konferencia előadásaiból készült tanulmányokat tartalmazó kötet magyar, angol és román nyelven várhatóan 2023 őszén jelenik meg.
A program az Interreg V–A Románia–Magyarország együttműködési program részeként, a ROHU446 – EduCultCentre, a „Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” elnevezésű projekt keretében valósul meg a Csokonai Színház szervezésében. A rendezvény társszervezője a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és Néprajzi Tanszéke. A konferencia együttműködő partnere a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete volt.
Táncantropológia
A felismerés, miszerint az emberi test a táncon keresztül kifejezi önmagát, illetve a közösség társadalmi valóságát, történelmét vagy jelenét, az antropológia több irányzatát is arra késztette, hogy bevonja vizsgálódási körébe a tánckultúrát is. Alapvetően a filozófiai antropológia, a történeti antropológia és a klasszikus angolszász kulturális antropológia összekapcsolódásával alakult ki az antropológiai szemléletű tánctudomány, melynek középpontjában a test, és az azon keresztül megnyilvánuló ember mint biológiai és társadalmi lény áll. (Kavecsánszki Máté)
Borítókép: Jelenet a konferenciáról (Forrás: Unideb.hu)
