A Muzsikás ötven év alatt meghódította a táncházakat, majd az egész világot

A Muzsikás 1973-ban indította felnőtt-, majd tíz évre rá gyermektáncházát, amely a mai napig várja a kicsiket. S bármerre is járt a zenekar a nagyvilágban, a gyerekekért minden csütörtökön, később minden kedden hazatért a Fővárosi Művelődési Házba. Az említett felnőtt-táncház modellként szolgált a táncházmozgalom számára. Sipos Mihállyal, a zenekar egyik alapítójával, prímással, a gyerektáncház kezdése előtt beszélgettünk a Muzsikás ötven esztendejéről.

20230418 Budapest Sipos Mihály zenész a Muzsikás együttes prímása fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

– Összebarátkoztunk, és már azon a télen, majd tavasszal is sokat muzsikáltunk együtt mindenféle bulikban, míg végül 1973-ban megalakítottuk a Muzsikást – idézte fel Sipos Mihály, hozzáfűzve: pár éven belül átlépett a Sebő együttesből Éri Péter és Sebestyén Márta.

Ez lett az a nagy csapat, amelyikről az ismert Muzsikás történet szól. Érdekes, hogy többük apja vagy anyja volt népi kollégista. Többen pedig néprajzosok.

– De az talán még fontosabb, hogy többen jártunk Kodály-féle ének-zenei általánosba, ahol szinte állandóan énekeltünk, ahol igen jó alapokat kaptunk a muzsikához: minden nap volt énekóra, hetente még két délutáni karének, egy zenekar, fő hangszer és furulya, népi tánc, szereplések. A legfontosabbnak mégis a hiteles népzene iránti igen erős vonzódást gondolom, ami mindegyikükben máig megtalálható – árulta el a prímás.

Akkoriban hangszeres népzeneoktatás nem létezett. Sipos Mihály elmondta: a prímások, hegedűsök mögött általában több év klasszikus hegedűtanulás volt, ismerték a kottát, a zenekari zenélést.

– Ismertük Lajtha László széki gyűjtésének zeneileg igen pontos és igen bonyolult lejegyzéseit, de a játékmód még megfejtésre várt. Végül Virágvölgyi Márti készített mindannyiunk

számára használható kottakiadványokat. Igazi nagy lépést a lassítható videófelvételek jelentettek és persze a mesterek.

Sipos Mihály mestere, Moldován Ilka György széki prímás a háború előtt született Romániában, magyar faluban, cigány leányanyától és feltehetően román apától.

– Ilyen mélyről indulva jutott el odáig saját szorgalma, tehetsége révén, hogy amikor meghalt, Szék város előkelő parasztpolgárai vitték a koporsóját – meséli a Muzsikás alapítója.

– Sokszor laktam náluk, ők is családosan minálunk. Rengeteg felvételt készítettem. Méghozzá teljes repertoáros gyűjtést, persze több éven keresztül. Lehetőségem volt a háborúban eltűnt mestere és az ő játékának az összehasonlítására. Hihetetlen, a játékuk az apró díszítések szintjén teljesen azonos – emlékeztetett Sipos Mihály, megjegyezve: az ő repertoárja is őrzött régi, legalább kétezer éve velünk élő dallamokat.

– Kodály jött rá, hogy az a különös, régi stílusú dallamcsoport – amelyiknek eminens példája a Felszállott a páva ereszkedő, pentaton, kvintváltó dallama – megtalálható mindenütt, ahol magyarok élnek, ám másutt nem. Legközelebb a távoli nyelvrokon cseremiszeknél találunk ilyen dallamokat. Igen ám, de onnan már több ezer éve eljöttünk – mutatott rá Sipos Mihály, majd vette a hangszerét, hogy a legkisebbeknek továbbadja szép, régi dallamainkat.

Borítókép: Sipos Mihály (Fotó: Teknős Miklós)