Hogy a saskészítés bonyolult mesterség, az akkor derült ki, amikor Víg János festő- és szobrászművésszel, restaurátorral beszélgetve egy Indiából származó elefántösztöke, illetve egy lábszárcsontból és fogorvosi gipszből készült kecskeszobor között, valamint a vitézzé testáló okirat alatt felfedeztem egy aprócska bronzmadarat, s rákérdeztem eredetére. Mint kiderült, számos emlékmű, köztéri szobor, festmény mellett rengeteg, hajdan pompás épület díszítőelemeinek restaurálását végezte. Így a New York-palota sasszobrait is ő alkotta újra.
– Általában pályázatok alapján kaptam megbízásokat – mesélte. – Húsz évig dolgoztam restaurátorként. Mindennel foglalkoztam, ami adódott: gipszornamensek, kőszobrok, festett mennyezetek, berakásos üvegablakok.
Víg János valóban sokoldalú művész. Mikor otthonában meglátogattam, igazi meseországba csöppentem. A falakon festmények, a vitrinekben antik csecsebecsék, mintha klasszikus polgári lakásba léptem volna. Csak itt nem másolatok és tucattermékek fogják a port, hanem valódi értékek teremtenek megdöbbentő enteriőrt. Emitt egy kis képecske, mint kiderül, Michael Rottmayr osztrák festő alkotása a XVII. századból. Ausztriában ő honosította meg a barokk monumentális művészetet, például kifestette a melki apátság központi kupoláját. Mellette díszes falióra. Alpár Ignác tulajdona volt egykor. Alatta a komódon reneszánsz angyalfej. Vendéglátóm hajdani barátja, Szűcs László szobrász, restaurátor másolata. A mintát egy XV. századi itáliai templomot díszítő puttóról vette. De vannak itt XVIII. századi divatképek kínai selyemre festve, régi orosz ikon, antik kínai vázák és persze XX. századi mesterek munkái. Néhány festmény a gödöllői művésztelep egy-egy alkotójától, Kádár Béla, Scheiber Hugó, és egy igazán különleges darab: Horváth Ferenc hatalmas festménye Pécsi Ildikóról. – A színésznő a padláson tartotta a képet, amit restaurálnom kellett – magyarázta a mester, aki Pécsi Ildikó hagyatékából több festményt, rajzot, színházi kelléket megvásárolt.
