„Se a medve, se a Magyar Állami Operaház nem játék”

A második fordulóban rekordszámú jelentkező nyújtott be pályázatot az Operaház vezetésére, azóta lezajlottak az egyéni meghallgatások, az elbíráló bizottság pedig a közelmúltban megtette javaslatait, amelyről különféle szivárogtatásnak tűnő információk láttak napvilágot, a végső döntést pedig Csák János kulturális és innovációs miniszter hozza majd meg. Ókovács Szilveszter, az Operaház jelenlegi vezetőjének megbízatása 2023. február 14-én járt le, mandátumát megbízott főigazgatóként július 31-ig, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter meghosszabbította. Az igazgató a Mandinernek adott mélyinterjúban mások mellett a pályázattal kapcsolatos konfliktusokra és az őt ért kritikákra is reagált.

Kihirdették a Magyarország 365 fotópályázat idei díjazottjait Fotó: Máthé Zoltán

Rost Andrea szerint nem szabad, hogy az operához való hozzáférés csupán a budapestiek privilégiuma legyen, Miklósa Erika szerint pedig egyenesen elsorvadt a vidéki operajátszás, mindezekkel kapcsolatban Ókovács Szilveszter azt válaszolta, hogy az államháztartás nem ismeri a gyakorlatot, hogy egy intézmény, jelesül az Opera saját forrásából másnak átadjon, ez ugyanis tilos. Így sem felborítani, sem kiegyensúlyozni nem tudják a vidék opera- és balettjátszását, ám ha a Nemzeti Kulturális Tanács pénzeszközt is rendel majd az elkészült, elfogadandó ágazati stratégiák mellé, azonnal indulhat a fejlesztés.

Hozzátette: mindig propagálja, hogy vegyenek kölcsön produkciókat, amelyeket az adott évben nem játszanak, és ha épp nem milliárdos rezsi-pluszteherrel küzdenek, újra megrendezik a vidékiek seregszemléjeként kitalált Primavera fesztivált, de fontos leszögezni, hogy van friss, vitális, innovatív miniszterük, tehát nem tárcavezető kerestetik itt, hanem pesti operaigazgató.

Érte kritika még az Opera nemzetközi beágyazottságát is. A Mandiner azon kérdésére, hogy sikerült-e a második vonalba felzárkózniuk, ami a terv és elvárás volt, az intézményvezető elmondta:

A világ második vonalában nem vagyunk ott, de az európai másodikban igen. Három kontinens 29 országában jártunk, cikkek százait írták rólunk, kétszáz vendégsztárt fogadtunk. Van az a fanyalgó, akinek bármilyen imponáló teljesítmény is »csak adat«, és van az a távcső, amelyet fordítva illesztenek a szemhez.

Az elmúlt 12 év mérlegét megvonva Ókovács Szilveszter kifejtette, a Magyar Állami Operaház egész biztosan a legsikeresebb hazai társulatok egyike, kívül-belül igen aktív, elaggott repertoárját megújította, fiatal művészek sorát léptette sorompóba, és annyit fejlesztett, mint soha semelyik dekád sem az elmúlt 140 évben.

A Mandiner azt is megkérdezte az intézményvezetőtől, miért gondolja azt, hogy ő a legerősebb pályázó, mire Ókovács Szilveszter egy barátját idézve elmondta:  „Nem azért vagyok a kollégáim főnöke, mert ne tudnám adott esetben a munkájukat elvégezni, hanem azért ők az én beosztottaim, mert ma nem tudnák ellátni az én munkámat.”

De hogy ne legyek se túl fennkölt, se túl prózai: én lennék a deres hajú sofőr, aki 12 éve szerpentinen viszem a buszt. Fúj a szél, esik az eső, alig látni, és sok az új utas – nézegetik, tekergetnék a volánt. Tartok tőle, B kategóriás jogsi ide nem lesz elég.

A Mandiner interjúját teljes terjedelmében ezen a linken olvashatja.

Borítókép: Ókovács Szilveszter (Fotó: Máthé Zoltán)