
A látványos koreográfiák által kivételes életút bontakozik ki. A táncosok között pedig többen is a tánc nyelvére fordítják le mindazt, amit Petőfi alakja és költeményei jelentenek.
A magyar néptánc és a magyar népzene természetessége méltó környezetet, autentikus közeget teremt azoknak a verseknek, amelyeket minden magyar ember ismer.
E költemények ráadásul annyira belénk ivódtak az elmúlt majdnem kétszáz évben, hogy nem csupán hallani, látni is jó a Nemzeti dalt, a Merengést vagy A borozót a hatalmas táblákra, díszletekre nyomtatva, amelyeket Tóth Kázmér tervezett.
A Zs. Vincze Zsuzsa dramaturgiájával elkészített darabra Rossa László zeneszerző állította össze a táncokhoz illeszkedő zenét. Az élőzenei előadásban a népzene és a feldolgozott világzene mellett komolyzenei dallamok, köztük Liszt Ferenc műve is felcsendül a 1838-as árvíz jeleneténél.
Az összművészeti alkotás a Zs. Vincze Zsuzsa által tervezett, korhű jelmezekkel teljes, amelyben természetesen a piros-fehér-zöld kompozíció szimbolikusan, többféleképpen visszaköszön.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!