A Kunság szívében, Kiskőrösön született Petőfi Sándor egy háromosztatú, vertfalú, nádfedeles, szabadkéményes kis házban. Szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1821. november elsején költöztek Szabadszállásról Kiskőrösre, ahol kibérelték az 1780-as évek végén épült házat, mely eredeti állapotában tárja a látogatók elé a XIX. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyait, szokásait, és visszaidézi azt a társadalmi környezetet, ahonnan a költő származik. Még azt az ágyat is láthatjuk, amelyben Petőfi először felsírt.
Petőfi-emlékhelyek Kiskőrösön
Szülőházának szomszédságában található a világon egyedülálló Petőfi Műfordítói Szoborpark, amelyet a kiskőrösi székhelyű Országos Petőfi Sándor Társaság hozott létre 1986-ban. A parkban jelenleg 18 szobor található, csupa olyan alkotó, aki fordítója volt a költőnek. Petőfi műveit több mint ötven nyelvre ültették át, így ő a legismertebb magyar költő a világon.
Utunkat az emlékmúzeumban folytatjuk, melynek földszinti tereiben megtekinthető a Hét év című állandó kiállítás, amely Petőfi 1842–1849 közé eső alkotói időszakát mutatja be művein, a kapcsolódó személyiségeken és történelmi eseményeken keresztül. A tárlat a modern technika eszközeivel, animációk, vetítések és hanganyag segítségével ad áttekintést Petőfi költői pályájának ívéről. A látványtárban a kulturális, művészeti, történeti, nemzeti kincsek mellett a költővel kapcsolatos kortárs képzőművészeti tárgyak, képző- és iparművészek, szobrászok alkotásai, valamint a kiskőrösi szlovákság eszközei is megtalálhatók.
Hihetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak a János Vitéz Látogatóközpont, melyet egy 1845-ben épült, késő klasszicista kúriában alakították ki, az emlékháztól pár lépésnyire. 2016-ban nyitotta meg a kapuit, hogy közelebb hozza látogatóihoz Petőfi Sándor híres költeményének színtereit, alakjait és cselekményét. Ahogy belépünk a látogatóközpontba, részévé válunk a történetnek. Modern hang- és fénytechnika és egy táblagépes tárlatvezetés segítségével egy mesés labirintuson kell átjutnunk, miközben megelevenednek előttünk Petőfi híres elbeszélő költeményének egyes fejezetei. Az interaktív színterek között őrizhetjük a nyájat Kukorica Jancsival, majd próbatételeken kell helytállnunk, és átélhetjük, ahogy Kukorica Jancsiból János vitéz, végül pedig Tündérország királya lesz.
Gasztronómia Petőfi ízlése szerint
Az emlékévben több helyi étteremben is találkozhatunk a Petőfi Sándor ízlésének megfelelően megálmodott menüsorral. A kiskunfélegyházi Sirius Étteremben megkóstolhatjuk a költő kedvenc ételeit, a megyeszékhelyen, az autentikus Kecskeméti Csárdában a székelygulyással ismerkedhetünk meg. Az étel Petőfihez és az egyik legjobb barátjához köthető. Ihletője Székely József, névadója pedig maga Petőfi Sándor. Egy alkalommal, amikor a Gránátos utcai Komló-kertbe tértek be ebédelni, már kifogyóban volt a konyhán az étel. Székely arra kérte a kocsmárost, keverje össze a maradék pörköltet a megmaradt savanyú káposztával. Így született meg sokak kedvence: a székelykáposzta. A finom ételeket a Kunság-Szesz Zrt. kávélikőr-különlegességével, a 33 százalékos Pilvax-likőrrel is leöblíthetjük, amely a kétszáz éves jubileumra készült. Az édesszájúakra is gondoltak, Soltvadkertre látogatva a Korona Cukrászdában a különleges ízvilágú Pilvax-szeletet alkották meg. Szalkszentmártonban, Petőfi egykori lakhelyén pedig érdemes kipróbálni a Hrúz Mária még mindig üzemelő kemencéjében készülő langallót vagy görhönyt.
Borítókép: Igazi élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt a János Vitéz Látogatóközpont (Fotó: Koczka Máté)
