A miniszter kiemelte: a magyarokat a nyelv tartja össze, de ezzel összefüggésben a magyaroknak kötelességük is van, hiszen a nyelven keresztül marad meg a kultúránk, és a nyelven keresztül erősödik meg a nemzet. Hozzátette: ahhoz, hogy képesek legyünk újrateremteni a kultúrát, segíteni kell a következő nemzedéknek, és tovább kell adni az emlékeket.
A magyar kultúrát pedig a keresztény értékek képviselete támasztja alá, ezekre az értékekre mint értékalapokra épülnek rá további értékeink.
Az igazságügyi tárca vezetője rámutatott, hogy a vajdasági magyarok olyat tettek, ami korábban másoknak nem sikerült, amikor a szerbek és a magyarok közötti ellentétet barátsággá alakították. – A szerb–magyar viszony ma más, mint évszázadokon keresztül volt. Ma jó partneri és baráti viszonyban vannak ezek az országok egymással. Ezt bizony meg kell tartanunk és meg kell erősítenünk – húzta alá. Úgy folytatta: a magyarok és a szerbek érdekeinek közösnek kell lenniük, és a magyarok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy Szerbia egy közösségbe, az Európa Unióba kerülhessen Magyarországgal. – Ezen fogunk dolgozni a következő időszakban, és ezen fogunk dolgozni a magyar soros elnökség idején is – szögezte le.
Tuzson Bence emlékeztetett arra, hogy a magyar állam az utóbbi időben, főleg a kettős állampolgárság intézményével megváltozott, Magyarország ma már nem egy határok által körbezárt kis ország, hanem minden magyarok közössége, egy erős közösség, amelyiknek minden magyar a tagja. Ahogy minden magyar felel Magyarországért, úgy Magyarország is felel minden magyarért, ezért folytatni fogja a támogatási politikáját – tette hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról beszélt, hogy a vajdasági magyarok azzal fejezik ki a leginkább tiszteletüket Szent István király iránt, hogy jövőt építenek a szülőföldjükön, „éppen úgy, ahogyan azt államalapító királyunk tervezte, amikor letelepedett az itt élők közé: együttműködésben, magunkból és lehetőség szerint a velünk együtt élőkből is a legtöbbet, a legjobbat kihozva”.
Szent István örök emberi értékekre épülő keresztény államot alapított, és ezt az államot egész életében azzal szolgálta, hogy egységet kívánt teremteni nemcsak a magyarok között, de azokkal is, akik itt éltek, és azokkal is, akik országába érkeztek, tudásukkal, tehetségükkel felvirágoztatni azt. Az utak metszéspontján megteremtett állam legfőbb erejének a kereszténység mellett a szellemi felkészültséget és a határozottságot tartotta. Ezen bölcsessége tartja meg őt ma is a legbölcsebb európai uralkodók között
– hangsúlyozta a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.
– Az országhatárok sokszor változtak, legutóbb százhárom évvel ezelőtt, amikor az első világháborút lezáró trianoni békediktátum a magyar állam eltűnését kellett volna, hogy eredményezze, ám Szent István király, aki országát Isten anyjának oltalmába ajánlotta, erőt és kitartást adott a magyaroknak, hogy megmaradjanak – magyarázta Pásztor István. Hozzátette, hogy a magyarok egymástól elvágva és kisebbségi sorsba kényszerítve is megmaradtak, majd az anyaországiakkal együtt 2010-ben újra egymásra találtak. – Ebből a magyar–magyar egymásra találásból pedig szárba szökkent az államalapító vállalása: elfogadni és közösen építkezni – húzta alá.
A VMSZ elnöke kiemelte: – Tudjuk, hogy az elmélyült vallásosság gyengévé vált, de éppen államalapító királyunknak köszönve megmaradhatott a hit. A hit mindabban, amit módszeresen szerettek volna kilúgozni a magyarokból, elhitetve velük, hogy kevesebbek az európaiaknál, mintha egyébként az európaiság önmagában valamiféle érték lenne – részletezte.
