Felnövéstörténet könnyekkel, humorral

Olyan családi filmet szeretnék készíteni, amely értéket és minőséget képvisel, egyszerre elgondolkodtat és szórakoztat – mondta lapunknak Lakos Nóra filmrendező, akivel legújabb, Véletlenül írtam egy könyvet című filmjének forgatásán beszélgettünk. A szívet melengető felnövéstörténet sok-sok humorral, érzékenységgel és egyedi vizualitással meséli el egy új család születésének történetét. A főszereplő Ninának nemcsak a kamaszkor nehézségeivel kell megküzdenie, végigkísérhetjük azt is, ahogyan korán elvesztett édesanya emlékeinek kutatása útján megismeri saját magát. Ebben kell, hogy erős támasza legyen édesapja – a szerepről Mátray Lászlót kérdeztük.

Fotó: Teknős Miklós

A kissé merev nagynénit Tenki Réka alakítja a filmben (Fotó: Teknős Miklós)

Mátray László korábban már dolgozott Lakos Nórával, hiszen első nagyjátékfilmjében, a Habban is szerepelt. – Míg ott a függetlenség és a párkeresés kérdései kerültek középpontba, ez a film picit érettebb viszonyrendszereket rajzol ki, amelyben az én karakterem egy passzívabb, visszahúzódóbb, szemlélődőbb, ugyanakkor a történet szempontjából fontos figura – mondta lapunknak Mátray László, hozzátéve, egy sérülés miatt kérdésessé vált, hogy tudja-e vállalni a szerepet, aztán ez megoldódott. 

Az erdélyi színész beszélt arról is, hogy a lányát alakító Demeter Villőhöz különleges kapcsolat fűzi. – Az ő édesapja és én is erdélyiek vagyunk, mondhatom, hogy gyerekkori pajtások. Ők később elköltöztek, többfelé éltek, majd Budapesten telepedtek le. Villő legkisebb testvérének én vagyok a keresztapja. Eleinte furcsa volt ez a szituáció, hiszen mégiscsak a barátom gyerekéről van szó, aztán ez nagyon hamar megoldódott. Egyrészt úgy látom, hogy Villővel sokat nyert ez a film – azt hiszem, nagyon illik rá ez a történet –, másrészt könnyebbséget jelentett, hogy kihagyhattuk a hivatalos köröket, és nem kellett sokat problémáznunk azzal, hogyan tudunk egymásra hangolódni. Persze a családhoz közel álló emberből egyszercsak át kellett alakulnom a színésszé, aki az apát játssza, de a köztünk lévő metakommunikáció sokat segített az oldódásban.

Mátray László szerint tragédia és komédia egy tőről fakad (Fotó: Teknős Miklós)

 

Olcsó poénok helyett

A színész szerint ezzel a korosztállyal kevésbé foglalkoznak a hazai filmes alkotások, ebben lehet hiánypótló a Véletlenül írtam egy könyvet. Úgy véli, hogy az a speciális, mégsem elvont formanyelv, amellyel Nóra megfogalmazza a gondolatait, nem megszokott. A film sírós-nevetős jellegét pedig maga az alaptörténet adja, hiszen hangsúlyos benne a gyászfeldolgozás bemutatása, ugyanakkor a hétköznapi, banális helyzetekre is derűs mosollyal kacsint.
Mátray Lászlót a könnyedebb filmes műfajokkal kapcsolatban gyakran megfogalmazott kritikákról is kérdeztük, miszerint a fogyaszthatóság érdekében inkább olcsó poénokkal operálnak, ezzel elvéve azt a sajátos közép-európai ízt, ami épphogy kiemelhetné a sorból a hazai vígjátékokat, romantikus komédiákat. 

Ha egy film őszinte és személyes akar és tud lenni, akkor elkerülheti ezeket a csapdákat. Tragédia és komédia egy tőről fakad, azaz jól megválasztott esztétikai elemekkel egy komédia is lehet egy komolyra hangolható történet. Ha nem akarunk mindenképp kommersz, olcsón megszerezhető kacajt, akkor nincs baj, ennél a filmnél pedig erről szó sincs. 

Lakos Nóra egy egészen sajátos világot teremt, jó aránnyal dolgozik. Bízom benne, hogy ezt a nézők is így látják majd – fogalmazott Mátray László.

A filmben a főszereplő Demeter Villő és Mátray László mellett Tenki Réka, Rujder Vivien, Zsurzs Kati, Lovas Rozi és Mucsi Zoltán látható. 

Borítókép: Teknős Miklós