Június közepén kezdődött a Lakos Nóra író-rendező és a JUNO11 Pictures európai összefogásában készülő, Véletlenül írtam egy könyvet című egész estés családi mozi forgatása, amelyre a Magyar Nemzet is beleshetett.

Bauhaus-hangulat
A forgatás helyszínéül a budapesti, Napraforgó utcai lakótelepet választották, amely a magyar Bauhaus egyik legszebb emléke. – Amikor kiválasztottuk ezt a helyet, akkor jöttem rá, hogy tökéletesen illik a film világához a stílusa.
A Bauhaus színei, formái a földön járnak, mégis van egyfajta játékosságuk, ami a filmünk világára is jellemző
– mutatott rá Lakos Nóra, hozzátéve: a film látványvilágának alapját a Bauhaus adja meg, ami egyszerre magyar, ugyanakkor egy univerzális szimbólumrendszer. Ez a jelmezeket, a díszletet, a helyszínt – szinte mindent meghatároz a filmben. Minden tekintetben európai alkotásról van szó, hiszen holland regény az alapja, de megjelennek magyar sajátosságok is, mint a Balaton vagy a magyar zenék, amitől pedig igazán a sajátunknak érezhetjük a történetet, az a humor.
A film Annet Huizing tizenkét országban, köztük itthon is megjelent könyve, a Hogyan írtam véletlenül egy könyvet? adaptációja. A rendező a Pagony Könyvesházban bukkant rá a kiadványra, s mint mondta, egy este alatt elolvasta, nagyon nagy hatással volt rá. A történet egy könyv megírásról szól, maga a forma is egy könyv, e kettő játékát pedig kifejezetten izgalmasnak tartotta Lakos Nóra. Mint mondta, az egyik legnagyobb kihívást éppen az írás mint a folyamat vizuális megjelenítése jelentette.
– Nagyjából a szöveg felét használtam, a másik felét pedig hozzáírtam. Kicsit cselekményesítettem, akciódúsabbá tettem a történetet. Fontosnak tartottam, hogy a főszereplő saját generációjában is történjenek események, legyenek interakciók a kortársaival. Emiatt egy egész történetszálat hozzáírtam – tette hozzá a rendező.
A gyászfeldolgozástól az elfogadásig
A főszereplő, Nina nagyon korán, hároméves korában elveszíti az édesanyját, ezután apjával és öccsével él, amíg az apa életébe be nem toppan egy új szerelem. Ninának furcsa ez az új helyzet, elsősorban azért, mert az új barátnő feltűnésével kezdi el érdekelni, milyen lehetett az anyukája. Róla ugyanis semmilyen emléke nincs. A film elején azt gondolja, hogy ők hárman rendben vannak, így teljes a családjuk. Majd ez a változás indítja el a korán elvesztett édesanya emlékeinek kutatása útján, amely során megismeri saját magát, a családját, és az íráson keresztül feldolgozza a gyászt. Ez pedig segít, hogy tudjon nyitni új emberek felé. Tizenhárom éves, szóval a kamaszkor nehézségeivel is meg kell küzdenie, jön az első szerelem, az első randik, bulik. – Innen nézve a film egy felnövéstörténet is, sok érzelemmel, sok-sok humorral – magyarázta Lakos Nóra.