– Május végén tizenheten jelentkeztek a műhelyre, összesen hat művészeti egyetemről. Már tavaly ősszel is tartottunk két hasonló foglalkozást új, budapesti helyszínünkön, és úgy látjuk, hogy nagy az igény a hallgatók részéről arra, hogy kortársaikkal, s jövőbeli szakmabeli társaikkal találkozzanak – ismertette a program célkitűzését Don Tamás. – Az általunk szervezett platformok nóvumát az adja, hogy a különböző egyetemek hallgatói egymással találkozhatnak. Mert arra sok példát láthatunk, hogy egy adott intézmény saját hallgatói kapcsolatba lépnek egymással, de abból már jóval kevesebbet, hogy az intézményen kívül is megtörténnek ehhez hasonló találkozások. Kurátorként mind a ketten azt hangsúlyozzuk a fiatal pályatársaknak: a saját korosztályodban találd meg azokat a partnereket, főként a saját egyetemi szférádon kívül, akikkel együtt fogsz tudni dolgozni a jövőben – emelete ki a program különleges vonásainak egyikét Török Krisztián Gábor, aki tavaly márciusban csatlakozott a Modemhez. Neki azért is izgalmasak ezek a foglalkozások, mert művészettörténészként végzett a felsőoktatásban, s különböző informális eseményeken leste el a kurátori szakmát. – Minél több ilyen van, mint ez a kurátor-művész meetup, annál együttműködőbb, élettel telibb, zsibongóbb kulturális közösséget tudunk létrehozni – foglalta össze.
A Modem programjainak céljai és módszerei
Ez a májusi volt az első olyan foglalkozás, ahol az volt a konkrét cél, hogy az elméleti és a művészeti szakokon tanulók egymással találkozzanak. Más struktúrát kíván a mostani program diverzitása, mintha a résztvevők egyazon hátterűek lennének. Ezzel kapcsolatban Don Tamás elmesélte, hogy a korábbi két őszi műhelyt klasszikusabb felállás jellemezte. Voltak frontális előadások, amelyeket csoportos munka követett, a házigazdák oktatóként is jelen voltak. Ezzel szemben májusban a hangsúlyt a párokban történő, húszperces beszélgetések kapták, mert
a szervezők szerint az azonos korúak eszmecseréje, a problémákon való közös gondolkodás, egymás inspirálása hiánypótló. A kapcsolatrendszerek bővítésén, új nézőpontok megismerésén túl a végső cél az, hogy ezek révén közös projektek is létrejöjjenek.
Az elmúlt években a múzeum két kurátori pályázatot is kiírt harmincöt év alatti szakembereknek, ahol a nyertesek a Modem harmadik emeleti kiállítóterében a nagy intézményi infrastruktúrát felhasználva hozhattak létre kiállítást – tette hozzá Don Tamás. Ez a pályázat idén is elérhető: augusztus 27-ig adhatják le az ifjú szakemberek a program első körének tekinthető érdeklődési nyilatkozatot.
Nem ez az első fiataloknak szóló esemény
A Modemben több olyan program is volt már, amely kifejezetten a fiatalokat célozta meg. 2018-ban pályakezdő képzőművészeknek és kurátoroknak hirdettek pályázatot. Ugyanebben az évben az Ezek a legszebb éveink? – pályakezdő perspektívák című kiállítással a művészeti intézményekből gyakran kiszoruló fiatal művészek alkotásaiból válogattak, míg 2020-ban a fiatal fotóművészeknek kaptak teret. 2022-ben Határeset címmel fiatal közép-kelet-európai művészek létérzését foglalta tárlatba Don Tamás. A 2018-ban és 2022-ben kiosztott MODEM-díjjal pedig pénzjutalmat, külföldi szakmai programokon való részvételt és egy szakemberek által összeállított portfóliót kaptak a fiatal művészek. A debreceni múzeum 2022 óta vetette meg a lábát a fővárosban is: a MODEM Spotnak nevezett helyszínen vannak jelen a belvárosban.
Miért nehéz a pályakezdőknek?
– Számunkra az a pályakezdő, aki a diplomáját öt éven belül szerezte meg.
A művészszakmának ugyanis sajátja az, hogy vannak igazán fiatalok, akik huszonéves koruk elején végeznek az egyetemen, és vannak olyanok is, akik már tíz-tizenöt éve alkotnak, és utána vesznek részt hivatalos képzésben.
A Modem-díj valójában a szakmai életre készít fel: a jelentkezés előtt portfóliószemlét tartunk, amit kétnapos intenzív hétvégi workshop követ Debrecenben. A portfólió összeállítása kapcsán a jelöltek a múzeum ügyvezetőjével, Vizi Katalinnal, és művészeti vezetőjével, Süli-Zakar Szabolccsal konzultálhatnak. Itt általában nagyon hasznos meglátások és tanácsok hangzanak el, amit főként a gyakorlattal lehet megszerezni, frissen végzettként pedig nem feltétlenül egyértelmű. Ezt követően hat embert választunk ki, akik Debrecenbe utazva személyesen is prezentálják anyagukat a szakmai zsűrinek. Az eddigi alkalmak során két-két pályázót díjaztunk, s az idei győztesek a berlini Collegium Hungaricumban tölthettek el két hetet – fejtette ki Don Tamás. – Korábban Schuller Judit Flóra és Dobokay Máté, míg tavaly Biró Dávid, Koltay Dorottya Szonja vehették át az elismerést. A díjhoz kapcsolódóan mindkettejüknek volt egy-egy pop-up kiállítása is múzeumunkban – egészítette ki Török Krisztián Gábor.
Don Tamás azt is elmondta, hogy a Modem munkatársai tudatosan törekszenek arra, hogy a különböző debreceni kulturális szervezetek és a Debreceni Egyetem mellett a művészeti egyetemekkel is párbeszéd jöjjön létre: elsősorban a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel (MKE) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) szoros a kapcsolatuk. – Ezt a kört szerettük volna kicsit kinyitni, s mióta Tamás a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) tanít, a Modemnek pedig új együttműködése jött létre a Szegedi Egyetem design- és művészetmenedzsment szakával, közelebb kerültünk ahhoz, hogy más egyetemek művészetis és kultúrával foglalkozó diákjait is bevonjunk – emlékezett vissza Török Krisztián Gábor.
