Fiataloknak szólnak a Modem programjai

A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ (Modem) Budapesten is teret biztosít a művészeti és művészetelméleti képzésben résztvevő hallgatók számára: a sikeres májusi után ősszel is szerveznek kétnapos műhelyt kurátor-művész meetup néven. Májusi programjuk, és a most megpályázható kurátori program kapcsán a műhely két házigazdájával, Don Tamással és Török Krisztián Gáborral, a Modem kurátoraival beszélgettünk.

20230525 Budapest A debreceni MODEM kurátorai. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet képen: Don Tamás és Török Krisztián Gábor Fotó: Havran Zoltán

– Május végén tizenheten jelentkeztek a műhelyre, összesen hat művészeti egyetemről. Már tavaly ősszel is tartottunk két hasonló foglalkozást új, budapesti helyszínünkön, és úgy látjuk, hogy nagy az igény a hallgatók részéről arra, hogy kortársaikkal, s jövőbeli szakmabeli társaikkal találkozzanak – ismertette a program célkitűzését Don Tamás. – Az általunk szervezett platformok nóvumát az adja, hogy a különböző egyetemek hallgatói egymással találkozhatnak. Mert arra sok példát láthatunk, hogy egy adott intézmény saját hallgatói kapcsolatba lépnek egymással, de abból már jóval kevesebbet, hogy az intézményen kívül is megtörténnek ehhez hasonló találkozások. Kurátorként mind a ketten azt hangsúlyozzuk a fiatal pályatársaknak: a saját korosztályodban találd meg azokat a partnereket, főként a saját egyetemi szférádon kívül, akikkel együtt fogsz tudni dolgozni a jövőben – emelete ki a program különleges vonásainak egyikét Török Krisztián Gábor, aki tavaly márciusban csatlakozott a Modemhez. Neki azért is izgalmasak ezek a foglalkozások, mert művészettörténészként végzett a felsőoktatásban, s különböző informális eseményeken leste el a kurátori szakmát. – Minél több ilyen van, mint ez a kurátor-művész meetup, annál együttműködőbb, élettel telibb, zsibongóbb kulturális közösséget tudunk létrehozni – foglalta össze.

Tárlatvezetés a Modem kiállításán (Forrás: Facebook)

A Modem programjainak céljai és módszerei

Ez a májusi volt az első olyan foglalkozás, ahol az volt a konkrét cél, hogy az elméleti és a művészeti szakokon tanulók egymással találkozzanak. Más struktúrát kíván a mostani program diverzitása, mintha a résztvevők egyazon hátterűek lennének. Ezzel kapcsolatban Don Tamás elmesélte, hogy a korábbi két őszi műhelyt klasszikusabb felállás jellemezte. Voltak frontális előadások, amelyeket csoportos munka követett, a házigazdák oktatóként is jelen voltak. Ezzel szemben májusban a hangsúlyt a párokban történő, húszperces beszélgetések kapták, mert 

a szervezők szerint az azonos korúak eszmecseréje, a problémákon való közös gondolkodás, egymás inspirálása hiánypótló. A kapcsolatrendszerek bővítésén, új nézőpontok megismerésén túl a végső cél az, hogy ezek révén közös projektek is létrejöjjenek.

Az elmúlt években a múzeum két kurátori pályázatot is kiírt harmincöt év alatti szakembereknek, ahol a nyertesek a Modem harmadik emeleti kiállítóterében a nagy intézményi infrastruktúrát felhasználva hozhattak létre kiállítást – tette hozzá Don Tamás. Ez a pályázat idén is elérhető: augusztus 27-ig adhatják le az ifjú szakemberek a program első körének tekinthető érdeklődési nyilatkozatot. 

Don Tamás és Török Krisztián Gábor a Modem Spot előterében mesélt (Fotó: Havran Zoltán)

Nem ez az első fiataloknak szóló esemény

A Modemben több olyan program is volt már, amely kifejezetten a fiatalokat célozta meg. 2018-ban pályakezdő képzőművészeknek és kurátoroknak hirdettek pályázatot. Ugyanebben az évben az Ezek a legszebb éveink? – pályakezdő perspektívák című kiállítással a művészeti intézményekből gyakran kiszoruló fiatal művészek alkotásaiból válogattak, míg 2020-ban a fiatal fotóművészeknek kaptak teret. 2022-ben Határeset címmel fiatal közép-kelet-európai művészek létérzését foglalta tárlatba Don Tamás. A 2018-ban és 2022-ben kiosztott MODEM-díjjal pedig pénzjutalmat, külföldi szakmai programokon való részvételt és egy szakemberek által összeállított portfóliót kaptak a fiatal művészek. A debreceni múzeum 2022 óta vetette meg a lábát a fővárosban is: a MODEM Spotnak nevezett helyszínen vannak jelen a belvárosban.

Miért nehéz a pályakezdőknek?

– Számunkra az a pályakezdő, aki a diplomáját öt éven belül szerezte meg. 

A művészszakmának ugyanis sajátja az, hogy vannak igazán fiatalok, akik huszonéves koruk elején végeznek az egyetemen, és vannak olyanok is, akik már tíz-tizenöt éve alkotnak, és utána vesznek részt hivatalos képzésben.

 A Modem-díj valójában a szakmai életre készít fel: a jelentkezés előtt portfóliószemlét tartunk, amit kétnapos intenzív hétvégi workshop követ Debrecenben. A portfólió összeállítása kapcsán a jelöltek a múzeum ügyvezetőjével, Vizi Katalinnal, és művészeti vezetőjével, Süli-Zakar Szabolccsal konzultálhatnak. Itt általában nagyon hasznos meglátások és tanácsok hangzanak el, amit főként a gyakorlattal lehet megszerezni, frissen végzettként pedig nem feltétlenül egyértelmű. Ezt követően hat embert választunk ki, akik Debrecenbe utazva személyesen is prezentálják anyagukat a szakmai zsűrinek. Az eddigi alkalmak során két-két pályázót díjaztunk, s az idei győztesek a berlini Collegium Hungaricumban tölthettek el két hetet – fejtette ki Don Tamás. – Korábban Schuller Judit Flóra és Dobokay Máté, míg tavaly Biró Dávid, Koltay Dorottya Szonja vehették át az elismerést. A díjhoz kapcsolódóan mindkettejüknek volt egy-egy pop-up kiállítása is múzeumunkban – egészítette ki Török Krisztián Gábor.

Kiállítás a Modemben (Forrás: Facebook)

Don Tamás azt is elmondta, hogy a Modem munkatársai tudatosan törekszenek arra, hogy a különböző debreceni kulturális szervezetek és a Debreceni Egyetem mellett a művészeti egyetemekkel is párbeszéd jöjjön létre: elsősorban a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel (MKE) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) szoros a kapcsolatuk. – Ezt a kört szerettük volna kicsit kinyitni, s mióta Tamás a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) tanít, a Modemnek pedig új együttműködése jött létre a Szegedi Egyetem design- és művészetmenedzsment szakával, közelebb kerültünk ahhoz, hogy más egyetemek művészetis és kultúrával foglalkozó diákjait is bevonjunk – emlékezett vissza Török Krisztián Gábor.

A házigazdáknak személyesen is fontos, hogy segítsék az egyetemistákat

A két kurátor egészen máshol és máshogyan végezte tanulmányait. Tapasztalatuk szerint nagyon egyetemfüggő az, hogy a művészeti és elméleti képzésben résztvevőknek van-e lehetősége a mostanihoz hasonló, gyakorlati alapú és célú platformon ismerkedni. – Én az MKE-re jártam a Képzőművészet-elméleti tanszékre. Volt kifejezetten olyan óránk, amely megismertetett minket a budapesti kortárs művészeti galériákkal és kiállítóhelyekkel. 

2018-ban szerveztem meg először a kifejezetten pályakezdő képzőművészeknek szóló Küszöb fesztivált, amelynek az volt a lényege, hogy a pályakezdők lehetőséget kapjanak különböző budapesti non-profit galériáknál egyéni kiállításra. A Küszöb fesztivál bevezető része úgynevezett kurátor-művész rapid randikból állt

– osztotta meg saját tapasztalatait Don Tamás.

A Modem belső udvara informális események színteréül is szolgál (Forrás: Facebook)

– Én külföldön tanultam, Londonban és Glasgow-ban, ahol művészettörténész diplomát szereztem. Az egyetem első két évében nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy meglátogassuk a londoni művészeti intézményeket, és megismerkedjünk az ottani szakemberekkel. Glasgow-ban ettől tradicionálisabb szemlélet uralkodott, viszont akkor már saját belső igényemmé vált, hogy megismerkedjek a helyi művészeti szcénával. 

Szabadidőmet főleg a művészeti egyetem hallgatóival töltöttem, és úgy érzem, hogy ezek az élmények járultak hozzá leginkább jelenlegi szemléletemhez: elengedhetetlen az elméleti és gyakorlati képzésben résztvevők kapcsolódása. 

Sok külföldi alternatív oktatási projektben, workshopon is részt vettem, többek között Csehországban és Olaszországban, ahol főként a co-learning (közös tanulás) módszerét használtuk. A külföldi képzőművészeti egyetemeken ez bevett módszer: a résztvevők elmesélik saját tapasztalataikat, élményeiket, főbb terveiket, amit a többiek kritikája, majd közös vita követ. Úgy látom, hogy ez a magyar oktatásrendszertől teljesen idegen. Egyszerűen nem jellemző, hogy a hallgató elmondja, mi érdekli, mit csinál éppen, s ezt közösen megvitatják, sőt akár szétszedik a társakkal. Azt próbáljuk közvetíteni a fiataloknak, hogy bátran fordulhatnak hozzánk a szervezett programokon kívül is. Tudjuk, hogy a pályakezdés nem feltétlenül könnyű, s mi szívesen segítünk tudásunkkal, s a szakmai kapcsolatok átadásában is. Don Tamás most két olyan gyakornokkal dolgozik a Modemben, akiket az őszi műhelymunka során ismertünk meg. A novemberben nyíló Tar Sándor-kiállításon már ők is kiveszik a részüket a kurátori feladatokból, s noha nem az egész koncepció felelősei, de vannak a tárlatnak olyan szegmensei, amiben számítunk rájuk – egészítette ki Török Krisztián Gábor.

Borítókép: Don Tamás és Török Krisztián Gábor a Modem Spot belvárosi helyszínén (Fotó: Havran Zoltán)