Következő mérkőzések
Albánia
21:002024. június 24.
Spanyolország
Horvátország
21:002024. június 24.
Olaszország

Gran Turismo: A győzelem sokadszorra is édes íze

A Gran Turismo a népszerű autóversenyzős videójáték inspiráló hatásáról szóló film, amely arra a kérdésre kínál határozott választ, hogy egy gamerből lehet-e a való életben is eredményes, sikeres versenyautó-pilóta. A megtörtént események alapján készült alkotás ugyanakkor nem életrajzi drámaként, hanem autóversenyzős filmként működik igazán jól: bár lassan kezd, sebességet vált, és a végén már feltartóztathatatlanul, magabiztosan száguld.

2023. 08. 09. 15:30
GRAN TURISMO
Fotó: InterCom
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gran Turismo (GT) – mint azt a film készítői a legelején tudatják a befogadóval – a világ legnépszerűbb autóversenyzős videójáték-sorozata, amely egyesek szerint nem is játék, hanem valami több: autóvezetés-szimulátor.

Jann Mardenborough (Archie Madekwe) karnyújtásnyi közelségbe kerül ahhoz, hogy elérje gyerekkori álmát, és profi autóversenyző legyen – Jelenet a filmből (Fotó: InterCom)

Aztán a nézők megismerhetik a Nissan nagyratörő marketingvezetőjét, aki ambiciózus tervvel áll elő: az autógyár a világ tíz legügyesebb GT-játékosának létrehozza a GT Akadémiát, ahol a gamerek valódi autókkal gyakorolhatják mindazt, amit addig csak a játékban. 

Aki a legjobbnak bizonyul közülük, az versenyzői engedélyt szerezhet, vagyis valódi versenyen is a volán mögé ülhet.

A főszereplő, a tizenkilenc éves, walesi Jann Mardenborough ötéves kora óta autóversenyző szeretne lenni, ám mert munkáscsaládból származik, erre – anyagi okok miatt – nincs sok esélye. Ezért szabadidejében egyfolytában a GT-t nyűvi, még úgy is, hogy édesapja rossz szemmel nézi mindezt, és elvesztegetett időnek tartja a monitor előtt töltött órákat.

Jann bejut a GT Akadémiára, ám attól, hogy versenyautó-pilóta, vagyis profi autóversenyző lehessen, jókora távolságra van: nemcsak apja ellenérzéseit kell leküzdenie, de saját gyengeségeit is. 

És még ott van a legnagyobb kérdés: aki gamerként a legjobb eredményt érte el egy, a virtuális térben megtartott futamon, képes-e rá, hogy a való életben is bajnok legyen?

A Gran Turismo című film plakátja (Fotó: InterCom)

A Gran Turismo tehát egy videójátékról szóló film, valamint egy sportéletrajzi film keveréke.

Első minőségében vizsgálva szembetűnik, hogy sok termékmegjelenítést tartalmaz – hatásos reklám a GT-nek és a Nissannak, de a PlayStationhöz írott dicshimnuszként is felfogható –, és valahogy elsikkad, hogy amögött, hogy az autógyár lehetőséget adott a gamereknek, leginkább profitszerzési vágy állt: a Nissan több autót szeretett volna eladni, és a vásárlási kedvet szerette volna fokozni a GT Akadémia létrehozásával.

A Gran Turismo életrajzi filmként sem teljesít igazán jól, még úgy sem, hogy megvannak a maga valós alapjai: Jann Mardenborough a GT Akadémia 2011-es győztese volt, aki a 2013-as bajnokság brit nemzeti döntőjében vezetett először valódi versenyautót. Csakhogy a történet, amely eme alapokról indulva – később azoktól elrugaszkodva – kibontakozik a néző előtt, nem sok újat kínál a hasonló típusú filmekhez képest: 

mind a cselekmény íve, mind a filmben bemutatott szituációk ismerősek lehetnek a hasonló alkotásokból.

Mert a GT igazából underdog film, és aki csak egyet is látott közülük (részletek a cikk végén olvasható, keretes szövegben – a szerk.), azt nem sok meglepetés érheti a végkifejletet, valamint az odáig vezető utat illetően. Egyes véleményezők ezért fogalmazhattak úgy az internet adott fórumán, hogy a Gran Turismo olyan, mintha Rocky egy versenyautó volánja mögött kezdene küzdeni a győzelemért.

(Egyébként annak idején Stallone csakugyan megpróbálkozott azzal, hogy – az autóversenyzés világába áthelyezve – újra elmesélje a Rocky történetét. A végeredmény a gyengécskére sikeredett, 2001-es Felpörgetve lett.)

És annak is feltűnhet néhány dolog, aki nem szeretne előképekkel és nyilvánvaló párhuzamokkal bíbelődni: a Gran Turismo legfontosabb üzenete – „Küzdj az álmaidért, soha ne add fel, és ha kitartóan dolgozol érte, nem marad el a siker” – agyonhasznált és közhelyes. 

A Jannt alakító Archie Madekwe játéka olykor zavaróan visszafogott. Az apját életre keltő Djimon Hounsou jó, mint általában, de az általa játszott karakter vázlatosan megrajzolt. A Nissan marketingvezetőjét megjelenítő Orlando Bloom túlnyomórészt rutinból dolgozik, így 

a legelevenebb, legerőteljesebb alakítás a Jann mentorát megformáló David Harbouré,

akit a nézők leginkább a Stranger Things című sorozat Hopper seriffjeként ismerhettek eddig.

Jann (jobbra) és mentora (balra) – Jelenet a filmből (Fotó: InterCom)

De a Gran Turismónak van egy harmadik jellemzője is: autóversenyzésről szóló film. És e téren remekül teljesít.

A versenyzős jelenetek – amelyekből jócskán akad a két és negyedórás játékidő alatt – izgalmasak és látványosak, a megvalósításukra fordított operatőri és vágói munkára nem lehet panasz. 

A készítőknek sikerült érzékletesen bemutatniuk a versenyek világát, s testközelbe hozniuk az adott futamokat, így a néző – bármennyi hasonló filmet látott is eddig – azon kapja magát, hogy Jannak drukkol.

Vagyis: a Gran Turismo lassan, bizonytalanul kezd, aztán sebességet vált, gyorsít, hogy a végén – a huszonnégy órás Le Mans-i verseny bemutatásakor – már feltartóztathatatlanul, magabiztosan száguldjon.

És mert részben Budapesten forgott, a Magyarországon gyártott külföldi produkciók kedvelői is örülhetnek. Már csak azért is, mert az a – korábban gyakran hangoztatott, leírt – állítás, miszerint hazánkban még nem készült jó amerikai film, mára egyértelműen megdőlt.

A Gran Turismo című film előzetese (magyar szinkronnal)

Mindenek dacára, avagy amikor az esélytelennek tartottak esélyt kapnak

Az „underdog” szóösszetétel a XIX. században keletkezett angol nyelvterületen, és eredetileg a kutyaviadalokon alulmaradó állat megnevezésére szolgált. 
A kifejezés azóta jelentésmódosuláson ment át, és azt a személyt vagy csoportot jelöli, akit/amelyet a környezete esélytelennek, vagyis potenciális vesztesnek tart. Az underdog-filmek tehát azt mutatják be, mihez kezd egy ilyen személy vagy csoport, amikor lehetőséget kap, hogy megméresse magát, és megmutassa, mit tud, mire képes valójában? 
Az életben esélytelennek tartott figurákról szól például a Julia Roberts főszereplésével készült Erin Brockovich: Zűrös természet (2000), az Eminem nevével fémjelzett 8 mérföld (2002), vagy a Danny Boyle rendezőnek Oscar-díjat hozó Gettómilliomos (2008). 
Az amerikai filmtermést elnézve az underdogok ugyanakkor valamelyik sportágban próbálkoznak leggyakrabban – talán elég, ha csak néhány címet említünk: Karate kölyök (1984), A legjobb dobás (1986), Jég veled! (1993), Emlékezz a Titánokra (2000), Csoda a jégen (2004). Az underdog-filmek iskolapéldája azonban a Rocky (1976).
És aki csak egyet is látott az e csoportba tartozó alkotások közül, jól tudja, hogy jellemzően mivel végződnek: a főszereplő/főszereplők – az akadályokat leküzdve, a végeredményért keményen megharcolva – diadalmaskodik/diadalmaskodnak, vagyis igazából a történet elejétől kezdve nem kérdés, kié lesz a győzelem. 

 

(Gran Turismo. Szinkronizált amerikai–japán kalandfilm/dráma. Játékidő: 135 perc. Rendezte: Neill Blomkamp, 2023. A hazai mozibemutató dátuma: 2023. augusztus 10. Forgalmazza az InterCom.)

Borítókép: A Gran Turismo című film plakátjának részlete (Fotó: InterCom)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.