A legenda szerint 174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. A körtefa – ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt – kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették.
Petőfi körtefája sokakat foglalkoztatott az idők során. Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt porszombati Tündérkertjébe, majd juttatta el a Magyar Kultúráért Alapítványhoz.
Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat mostanra 200 hazai és külhoni helyszínen gondozzák az alapítvány Petőfi körtefája felhívásához csatlakozó magyar közösségek.
A programban résztvevők összegyűjtötték a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget is. Ezáltal kétszáz Kárpát-medencei magyar közösség vált Petőfi körtefájának őrzőjévé, a tündérkerti örökség aktív művelőjévé és elevenítette fel saját népi hagyatékát a Petőfi-bicentenárium évében.
Kovács Gyula pomológus, az őshonos gyümölcsfajták megmentésére szerte a Kárpát-medencében létrehozott Tündérkert-hálózat életre hívója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz. Ezzel Európa legnagyobb, egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre.
A Tündérkert-mozgalom atyja a Magyar Kultúra Podcastok csatorna Talpig magyar című műsorában elmondta, amikor elkezdte a gyűjtést, nemcsak a gyümölcsészeti örökség megőrzése volt a célja, hanem a gasztronómiai, a népi gyógyászatban felhalmozott tudás újra köztudatba emelése, a magyar kultúra értékeinek megismertetése.
Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben
– mondta el Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus a műsorban, amely itt érhető el:
Borítókép: Petőfi búcsúja a szülői háztól, Munkácsy Mihály festménye 1866-ból (Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)
