200 éve született Petőfi, a daljáték pedig 119 éves
A művet először 1904. november 18-án mutatták be, amit a közönség kitörő örömmel fogadott és ünnepelt a Király Színházban. A háromfelvonásos mű szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly dolgozta át színpadi művé, Heltai Jenő verseinek felhasználásával. A dalok megírásával először Sztojanovits Jenőt bízták meg, aki viszont a szoros elkészítési határidő miatt visszalépett a felkéréstől. A mára jól ismert dalok Kacsóh Pongrác munkáját dicsérik, aki az első három dallal pár nap alatt elkészült, és az egész művet mindössze öt hónap alatt készítette el. A zeneszerző inspirációja Heltait is arra ösztönözte, hogy átírja a dalszövegnek szánt verseket – így fonódhatott össze a nyelv és a hangszerek dallama.
Idén Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából Szabó Máté egy olyan előadást álmodott színpadra, amely a felnőtt- és a gyermekközönség számára is emlékezetessé válhat. Az új vízió érdekessége, hogy először szólal meg az 1904-ben bemutatott ősváltozat.
A kedvelt dallamokat rajzos mesevilág színesíti Füzér Anni jelmezeinek és Horesnyi Balázs díszleteinek köszönhetően. Multimediális élményt ígér Huszár Dániel, Berkes Bálint és Czeglédi Zsombor vetítése, ami által megelevenednek Kukorica Jancsi kalandjai. Az eredeti szöveget a rendező és Perczel Enikő dolgozta át.
A címszerepben Boncsér Gergelyt láthatjuk, míg a szerelmes Iluskát Kálnay Zsófia alakítja. Sándor Csabát Bagóként, Hábetler Andrást a francia király szerepébe, Szemere Zitát francia királykisasszonyként, míg Wiedemann Bernadettet a mostoha szerepébe bújva csodálhatjuk.
Az Opera együtteseit az Erkel Ferenc-díjas Dobszay-Meskó Ilona vezényli, a Magyar Nemzeti Balett művészeinek koreográfiáját pedig a Harangozó Gyula-díjas Vári Bertalan készítette.
Idén összesen négy alkalommal játsszák a János vitézt: szeptember 23-án, 24-én, 30-án és október 7-én.
Szabó Máté a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályában járt színházrendező szakra zenés szakirányon, ahol 2004-ben végzett. A diploma megszerzése után Egerben, majd Szolnokon dolgozott rendezőként. Három éven át volt a Miskolci Nemzeti Színház művészeti tanácsának tagja, 2015-ben pedig a színház megbízott igazgatója, majd művészeti vezetője, és a Zeneakadémia opera tanszakán több ízben oktatott színészmesterséget. 2013-ban megkapta a vidéki színházak találkozójának különdíját (Én és a kisöcsém), 2015-ben az Erkel Színházban megrendezett Primavera fesztiválon a legjobb előadás díját (Don Giovanni). 2016-ban pedig Nádasdy Kálmán-díjat és Déryné-díjat kapott. Az elmúlt húsz évben csaknem hatvan prózai és zenés színházi bemutatója volt, amelyek során a legnagyobb budapesti, vidéki és külhoni társulatokkal dolgozott. Az Erkel Színházban Mozart A színigazgató című operájával 2014-ben mutatkozott be, majd az ezt követő évben az Operaházban Busoni Doktor Faustját rendezte. 2016-ban az Operaház és a Zeneakadémia közös produkciójaként Britten Szentivánéji álom operáját vitte színre.
Őszi programok az Erkelben
Október 8-án két nagy múltú brit rockzenekar, a Colosseum – amely ugyan többször is feloszlott és újraalakult, mégis 1968 óta a progresszív rock meghatározó bandájának számít – és a ghánai–brit afrorock együttes, az Osibisa lép fel. Október 13-án és 14-én a Puskás, a musical lesz ismét látható, október 15-én pedig két alkalommal a Kőszívű – A Baradlay-legenda vendégszerepel újra a teátrumban.
Október 21-én és 22-én összesen négy alkalommal a Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmét feldolgozó Szabadakarat című koncertszínházi előadás lesz látható. Ezt követi október 29-én az Ír Nemzeti Táncegyüttes fellépése a Rhythm of the Dance című produkcióval, majd november 5-én Tina Turner-emlékkoncertnek, november 6-tól 9-ig pedig az őszi jazzünnep koncertjeinek ad otthont az Erkel Színház, ahol a Steve Gadd Band, Snétberger Ferenc, a Richard Bona Band és Patrica Barber lép fel. Az őszi programsorozat november 10-én a Samaia gúrz táncegyüttes Georgian Legend című műsorával zárul.
