Horváth Márk filozófus, esztéta – kutatási területei között van a posztmodernitás, a poszthumanizmus és a spekulatív realizmus, 2016 óta számos kötete jelent meg ezekben a témákban Lovász Ádámmal közösen – a műsorban elmondta: vannak disztópiák, amelyek a városi életmód sötét és elbizonytalanodott aspektusait tematizálják, ez akár Chaplin Modern idők (1936) című filmjéig visszanyúlik. Vannak azok a művek, amelyek az ökológiai válságot mutatják be, és vannak, amik az ember-robot kapcsolatot. Említése szerint az első disztópia a Gulliver utazásai, Jonathan Swift 1726-ban keletkezett szatirikus utazási regénye. A mai disztópiát elsősorban a posztmodernhez fűződő viszonya határozza meg.
Illetve a másik nagyon érdekes aspektus, hogy a korai disztópiák mindig egy bizonyos társadalmat, egy disztopikus társadalmat írtak le, míg ma – itt említhetjük a filmeket a Jurassic Parktól (1993) kezdve az Elysium – Zárt világig (2013), alapvetően az ökológiai válság és a természet felszámolódása, felbomlása […] kerül előtérbe. […] Nemcsak a technológia és az ember közötti átalakuló viszonyrendszer jelenik meg, hanem a természet összeomlása és a természet és a társadalom hibridizációja. Ma a […] képzőművészetet uraló disztópiák közül nagyon-nagyon sok a természettudományok, a kultúratudományok és a filozófia felől érkezik
– fogalmazott.
A képzőművészetben jelen lévő disztópiák kapcsán – többek között – Kisróka Csaba, Győrffy László, Jack és Inno Schapman, Annie Capur neve hangzott el.
A magyar mozgóképtörténet disztópikus vonulatát Réz András esztéta tekintette át, és a következő filmeket említette: Az erőd (1979), Macskafogó (1986), Meteo (1989), Éden (2020).
Most csinálod a jövőt. Ha elrontod, akkor olyan lesz, amit most mutatok neked
– összegezte az alkotók legfontosabb szándékát egy-egy disztópia kapcsán.
Az egyik nagyhatású disztópia, George Orwell 1984 című művének gyorselemzése
A teljes adást megnézhetik az alábbi linken: https://mediaklikk.hu/video/kunszt-2023-09-25-i-adas/
