A Nemzeti Filmintézet (NFI) által szervezett vasárnapig tartó fesztivál, ünnepélyes megnyitóval, a magyar filmtörténet korai alkotásainak sorsáról szóló kisfilmmel, illetve az eredetileg 2000-ben bemutatott Maléna című, Koltai Lajos által fényképezett filmdráma vetítésével kezdődött kedden az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A filmünnepen természetesen kiemelt szerepet kapnak a magyar filmek és a magyar filmesek, fókuszba kerül például a Korda-univerzum.
Az érdeklődők filmválogatást láthatnak, amely Korda Sándor pályája mellett bemutatja azokat a munkatársakat is, akik közreműködtek a második világháború utáni brit filmipar megteremtésében, többek közt a két másik Korda testvért, Zoltánt és Vincét és a legendás forgatókönyvírót, Bíró Lajost. De szerepelnek a programban olyan filmek is, mint Latabár Kálmán klasszikusai, Keleti Márton és Gazdag Gyula művei. Olyan különlegességek is láthatók nagy kivetítőn, mint az 1916-ból fennmaradt első mozgókép Budapestről, a legelső Oscar-díjas film, a Szárnyak, valamint neves magyar női rendezők első alkotásai és számos sport témájú dokumentumfilm.
A dolog azért különösen érdekes, mert miközben az köztudott, hogy a világ filmiparának születése körül magyar zsenik sokasága bábáskodott, a hazai filmkultúra kezdeteiről csak alig-alig hallunk, tudunk. Ennek oka nyomasztóbb, mint gondolnánk: a magyar filmtörténet 120 éve alatt készült alkotások több mint harmada eltűnt vagy megsemmisült. Az itthon készült némafilmek 95 százaléka és második világháború előtt forgatott hangosfilmek 25 százaléka vált hozzáférhetetlenné. A pusztulásban a nemtörődömség, a véletlen balesetek, és a tudatos szelekció (például a kommunista hatalomátvétel után) egyaránt szerepet játszik – derült ki abból a dokumentumfilmből, amit a klasszikusfilm-maraton megnyitóján mutattak be. Egyúttal azt is megtudhattuk: nem a semmiből érkeztek Angliába és Amerikába a magyar zsenik, hanem előbb hazai pályán, a kezdetekben igen jelentős magyar filmgyártás keretei között tanulták meg a filmes varázslat megalkotásának fortélyait.
Ezek előrevetésével érdemes felidézni Káel Csaba megnyitón mondott szavait. A mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az NFI elnöke egyebek mellett arra hívta föl a figyelmet, hogy mára London után Budapest a második számú európai filmgyártó bázis.
Egy film a jó és világos történet mellett egy csepp varázslatot is rejtsen magában!
– idézte a kormánybiztos Emeric Pressburger (Pressburger Imre) szavait, s ezzel talán azt is elárulta, miféle szellemiség tette annyira ellenállhatatlanná a korai magyar filmeseket.
Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója a fesztivál nem túl hosszú, ám annál dinamikusabb fejlődést mutató történetét foglalta össze, majd elmondta, miféle filmeket láthatunk, milyen vendégek és támogatók vesznek részt a nagyszabású rendezvényen.
A magyar filmek mellett bemutatják a Jézus Krisztus Szupersztárt, az Ed Woodot és a Grease-t is. Láthatók lesznek Tóth Endre magyar és amerikai filmjei, és Magyarországon először mutatják be Tanaka Kinujo alkotásait, a Cannes-ban debütált Godard-ról készült dokumentumfilmet és a nemzetközi archívumok frissen restaurált filmjeit.
A Szent István-bazilika előtt felállított óriásvásznon vetített filmek ismét ingyenesek lesznek, de a Toldi moziban, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben ötszáz forintos áron válthatók jegyek. A Budapest Music Centerben a némafilmek vetítését neves dzsesszzenészek előadása kíséri.
A filmmaraton részletes programja az NFI weboldalán érhető elő.
Borítókép: Koltai Lajos operatőr a VI. Budapesti klasszikusfilm-maraton megnyitóján (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
